Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10
Bevezetés Tolna vármegyében Szenté László 1945. december 18-ától 1947. április 23-áig; Veszprém vármegyében Németh József 1945. október 25-étől 1947. december 17-éig; Zemplén vármegyében Nagy Ernő 1945. december 18-ától 1947 márciusáig; Szeged városban Pálfy György 1945. november 28-tól 1947. november 21-éig. 46 46 Kertész Endre (1906-1991) életútját meghatározta a pécsi Emericanum igazgatója, Perr Viktor. 1928-ban jogot végzett, ügyvédi vizsgát tett. 1932-ben tagja és jogi tanácsadója lett a Kisgazdapártnak, baráti viszonyba került Nagy Ferenccel és Kovács Bélával. Mérsékelt polgári, fasiszta-ellenes politikát folytatott. 1945 után a kommunisták felé is reális aktív magatartást tanúsított. 1947 novembere után a Kisgazdapárt pécsi szervezetének elnökévé választották. 1948 júliusától védőügyvédként dolgozott. 1956 októberében a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának elnöke lett, mérsékelt magatartása ellenére ezért letartóztatták, de végül felmentették. Élete végén a Pécsi Állami Gazdaság jogtanácsosaként dolgozott. Bakó Sándor (1910-1983) gazdálkodó. A Kisgazdapárt, a Parasztszövetség szervezője; 1946 júniusától pártja Bihar vármegyei elnöke, 1947-től 1948-ig országgyűlési képviselő. 1951-től internálták, rendőri felügyelet alá helyezték, földjét elkobozták. Milassin Kornél (1883-1956) hivatásos katonatiszt. 1918-ban az egri katonai tanács elnöke. 1933-tól ezredes, majd nyugdíjazták. 1930-ban csatlakozott a Kisgazdapárthoz. 1945 után pártja jobboldalához tartozott. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő. 1947-ben kilépett a Kisgazdapártból, majd visszavonult a politikai élettől, munkásként dolgozott. Balassa Tibor korábban a Mezőgazdasági Kamara titkára volt. 1945 után népbírósági vád volt ellene, de az igazságügyminiszter utasítására beszüntették az eljárást. Heves vármegyében betöltött főispánsága és közellátási kormánybiztossága alól 1947 augusztusában felmentették. Zeőke (Szőke) Pál (1914-?) jogász. A háború alatt lengyel menekülteket segített, 1944 márciusától illegalitásban élt. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő, a Kisgazdapárt nemzetgyűlési titkárságának vezetője. A Kommunista Párttal való ellentéte miatt mondott le a tisztségéről. Rab Károly (1891-?) OTI főorvos. A Kisgazdapárt Győr-Moson vármegyei szervezője. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő. 1948 augusztusában lemondott a főispánságról. Pongrácz Aladár (1899-1973) ügyvéd. 1922-ben állam-, illetve jogtudományi doktorátust szerzett. 1930-ban csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz. 1931-ben és 1935-ben a parlament tagja lett, 1939-ben pótképviselő. Részt vett 1944-ben a németellenes mozgalmakban. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő. 1947 februárjától igazságügyminisztériumi politikai, majd miniszterelnökségi adminisztratív államtitkár. Tagja volt pártja vezető testületének. 1948 áprilisában lemondott tisztségeiről s visszavonult a politikai élettől. Zsarnay Kálmán (1900-1990) rendőrtiszt, 1946 júliusáig vidéki főkapitány, majd Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye főispánja. 1947-ben átlépett a Magyar Függetlenségi Pártba, vezetőségének is tagja lett. Vidovics Ferenc (1900-1976) pedagógus. 1939-től a Kisgazdapárt egyik országos szervezője, újságírással, szerkesztéssel foglalkozott. 1944-ben németellenes mozgalomban való részvételért letartóztatták. 1945-ben pártja főtitkárhelyettese. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő. Jobboldalinak minősített megnyilatkozásai miatt — a munkáspállok követelésére — 1946 augusztusában főispáni tisztségéről leváltották, majd mandátumát is megszüntették és 5 évi börtönre ítélték, de megszökött, ezért 15 évi fegyházra ítélték. 1956-ban szabadult, ismét beválasztották pártja Intéző Bizottságába. A szovjet beavatkozás idején az Egyesült Államokba távozott. 32
