Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

10. 1946. március 8. szövegezte éspedig a következőképpen: „Büntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az a közhivatalnok (1942:XVIII. te. 3. §), vagy hatósági közeg, aki valamelyik állampolgárnak az 1946:1. te. bevezetésében felsorolt természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti. A szabadságvesztés büntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani." Kéri, hogy a minisztertanács vegye tudomásul a törvénytervezet ezen szövegét.

41 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 48 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát az egyes értékpapírok megsemmisítéséről szóló 4090/1945. ME számú rendelet újabb kiegészítése tárgyában., Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

42 49 Honvédelmi miniszter [képviseletében Sárkány államtitkár] előterjeszti javaslatát Nádudvary István volt honvédelmi minisztériumi irodafőtiszt jóváté41 Előzményéről lásd a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 5. jegyzetét. A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. te. (kihirdetve 1946. március 23-án) intézkedett e tárgyban. Az 1946. évi I. te. Magyarország államformájáról szólt. A napirendi pont szövegében az "1942:XVIII. te. 3. §" utalás hibásan szerepel, valójában — mint ahogyan a hivatkozott 1946. évi VII. tc.-ben is így van — az 1940. évi XVIII. te. 3. §-ára kívánt utalni. Az 1940. évi XVIII. te. a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szólt. Ennek 3. §-a a közhivatalnok fogalmával foglalkozott. 1946. február 21-én és 27-én, majd március 5-én foglalkozott a pártközi értekezlet a törvényjavaslattal. Az értekezletekről nem maradt fenn a jegyzőkönyv. Lásd a Pártközi értekezletek c. kötet 191-195. és 205. pp.-t, illetve a Világosság 1946. február 23-ai közleményét; a Kommunista Párt parlamenti szekciójának február 27-ei üléséről felvett jegyzőkönyvet (a MOL XVTII-7. 2.d.) és a Világosság március 7-ei számában a viták lezárásáról megjelent cikket. A javaslat az emberi alapjogok hatályosabb védelméről szóló 1946. évi X. te.-ként nyert elfogadást. Kihirdetésére 1946. május 27-én került sor. 42 A T.770/1946.Ig.M. sz. előterjesztés visszautalt a 4090/1945. ME sz. rendeletre (MK1945. július 1.), amely a kincstár, a törvényhatóság, a község, továbbá a Postatakarékpénztár, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek birtokából vagy őrizetéből az 1944. március 19-e után jogtalanul kikerült vagy megsemmisült, illetőleg elveszett értékpapírok megsemmisítése ügyében a Pénzintézeti Központ véleményező közreműködését is előírta. Ez jelentős munkatöbbletet jelentett a Pénzintézeti Központnak, ezért a miniszter javasolta, hogy az ügyfelek a megsemmisítésre kerülő értékpapírok forgalmi értékének öt és félezrelékét fizessék be a Pénzintézeti Központnak. Javasolta továbbá a megsemmisített értékpapírok pótlásának rendezését, a megsemmisített értékpapírok pótlásának módját, ennek hirdetmény útján való közzétételét. A rendelet tervezete megtalálható az előterjesztés mellett. Lásd a 2780/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 12. 279