Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10
Bevezetés Népjóléti Minisztérium Cseh-Szombathy László politikai FKGP Népjóléti Minisztérium Zsebők Zoltán politikai NPP Népjóléti Minisztérium Székely Miklós adminisztratív SZDP Népjóléti Minisztérium Vikol János adminisztratív MKP 36 Pénzügyminisztérium Antos István politikai MKP Pénzügyminisztérium Kemény György politikai SZDP Pénzügyminisztérium Nyárádi (Scheidl) Miklós politikai FKGP Pénzügyminisztérium Vásárhelyi István adminisztratív pk. Pénzügyminisztérium Vasady-Kovács Ferenc. adminisztratív FKGP 37 36 Cseh-Szombathy László (1894-1968) orvos. 1920-tól 1925-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem belgyógyászati klinikáján tanársegéd. 1925-től 1950-ig a Bethesda Közkórház belgyógyász főorvosa. 1930-ban belépett a Kisgazdapártba. 1935-től 1939-ig országgyűlési képviselő. 1945 májusától a budapesti törvényhatósági bizottság alelnöke, illetve tagja. 1945. június 24-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés tagja. 1945. augusztus 23-ától 1947. november 15-éig a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. 1948 végén lemondott mandátumáról, visszavonult a politikai élettől. Részt vett a Kisgazdapárt vezetésében és a református egyház különböző szervezeteinek munkájában. Zsebők Zoltán (1908-1984) orvos, radiológus. 1934-től a Rókus Kórházban, majd az Eötvös Lóránd Rádium és Röntgen Intézetben, s több vidéki kórházban dolgozott. 1945 őszén az Országos Társadalombiztosítási Intézet aligazgatója. 1945 májusában belépett a Nemzeti Parasztpártba. 1945. november 23-tól 1946 végéig a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára, majd 1947 őszéig a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium államtitkára. 1947-ben a radiológiai gyakorlat egyetemi magántanárává, majd egyetemi tanárrá nevezték ki. Székely Miklós korábban a minisztérium osztályfőnöke volt, további működéséről nincsenek adataink. Vikol János (1911-1970) orvos. 1935-től 1938-ig hivatásos katonaorvos. Kardvívóként aktív sportoló. A háború során szovjet hadifogságba került, elvégezte az antifasiszta iskolát, majd a szovjet hadseregben harcolt. 1945-től 1955-ig a Népjóléti, majd az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, majd 1958-ban főosztályvezetője. 1959-től az Országos Onkológiai Intézet igazgatója. 1966-tól az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákellenes szekciójának vezetője. 37 Antos István (1908-1960) közgazdász. 1945-től volt tagja a Kommunista Pártnak. 1945től pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, az Országos Gazdasági Tanács főtitkára. 1946. augusztus 5-étől a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztos-helyettese, majd 1955. január 10-éig, illetve 1956. november 16-ától 1957. május 9-éig a pénzügyminiszter első helyettese, ezt követően haláláig pénzügyminiszter. 1949-től 1960-ig országgyűlési képviselő. 1954-től egyetemi tanár. 1957-től részt vett a Magyar Szocialista Párt vezetésében. Kemény György (1888-1976) közgazdász. Újságíróként több lapnál dolgozott, egy ideig a Pester Lloyd gazdasági rovatvezetőjeként. A Szociáldemokrata Párt gazdasági szakértője volt. 1945 novemberétől pénzügyi politikai államtitkár. 1946-ban a pénzügyi stabilizációs program egyik előkészítője. 1947 novemberétől országgyűlési képviselő. 1948 augusztusában Angliába emigrált. 1951-től 1959-ig a Szabad Európa Rádió gazdasági munkatársa volt. Nyárádi (Scheidl) Miklós (1905-1976) államtudományi, valamint bírói és ügyvédi oklevelet szerzett. 1928-tól a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál dolgozott, majd 1936-tól ügyész, 1938-tól főügyész volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben belépett a Kisgazdapártba. 1946. március 26-ától az elhurcolt javak hazahozatalának kormánymegbízottja. 1946. április 6-ától 1947. március 14-éig pénzügyminisztériumi politikai államtitkár. 1947. március 14-étől 1948. 24
