Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

7. 1946. február 28. kérdés, de ezt a tájékoztatást, megtoldva egy felhívással, hogy március 1-jéig tegyen előterjesztést a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz a kormány arra nézve, [hogy] a két esztendőnek a jóvátételi részletét miként tudjuk teljesíteni. Tekintettel arra, hogy még egy nap áll rendelkezésre, nagyon behatóan kell a kérdéssel foglalkozni.

3 A nyert tájékoztatás után csak azt mondhatja, mindent el kell követni a felállított követelés teljesítése érdekében. Nyomban induljon meg a jóvátétel érdekében egy olyan erőfeszítés, amely szemmel láthatóvá teszi, hogy a kormány törekvései legfőbb feladatává tette a jóvátétel teljesítését. Ipari vonalon a GYOSZ vezetőivel tárgyalt.

4 Közölte velük azt, hogy mérhetetlen súlyos feladatok hárulnak a gyáriparra, de meg kell, hogy feleljenek a követelményeknek. Határozott és szigorú hangon utalt a következményekre, ha nem elég energiával és nem elég tempóval igyekeznek teljesíteni a kötelezettségeket. A munkásság felé is ilyen irányú felhívással kell fordulni. Az, hogy a vállalatok vezetőinek kötelessége minden áldozatot meghozni, vonatkozik a munkásságra is. Mindent el kell követni, hogy minél kevesebb legyen az időpocsékolás és minden idő a jóvátételre fordíttassák. A nyersanyag és üzemanyag kérdésében feltétlenül mindent el kell követni, hogy mindazokat a feltételeket megteremtsük, amelyek a jóvátételhez szükségesek. A jóvátételre szolgáló kész árukat rögtön szállítani kell. 3500 lovat azonnal szállítani kell. Úgy tudja, hogy 3 A jóvátételi tárgyalásokról lásd az [5.] 88, sz. jegyzőkönyv 1. illetve a [8.] 91. sz. jegyzőkönyv 73. napirendi pontját és jegyzetét. 4 A GYOSZ, azaz a Magyar Gyáriparosok Országos szövetsége 1902-ben, Chorin Ferenc és báró Hatvany-Deutch Sándor kezdeményezésére alakult. Célja a gyáripar érdekeinek képviselete volt a külkereskedelem, a vám- és iparpolitika alapvető kérdéseiben. Hozzászólt minden nevezetesebb gazdaságpolitikai kérdéshez. Hivatalos lapja volt a Magyar Gyáripar. Tizenhét gyáripari szakegyesület és négyszáz gyáros és vállalat volt a tagja. Az adott időpontban a GYOSZ elnöke Felmer Pál, alelnöke Barcza Károly, dr. Fenyő Miksa, Jendrassik György és dr. Rassay Gyula, vezérigazgatója dr. Knob Sándor, ügyvezető igazgatója dr. Koffler Károly, igazgatója dr. Alapy Viktor és Lengyel Géza volt. (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, XLIV. évi jelentése az 1947. évi rendes közgyűléshez. Budapest, 1946., 197. és 224. p.) A GYOSZ vezetői és a miniszterelnök tárgyalásának kiindulási pontja a jelek szerint az volt, hogy a kollektív szerződésekről szóló 490/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. január 17.) arra kötelezte a munkaadókat, hogy a pénzbeli munkabéren felül, súlyos büntetőjogi felelősség mellett, a munkavállalók és családtagjaik számára meghatározott körű élelmiszert is biztosítsanak. A GYOSZ vezetői még 1946. január 22-én tíz oldal terjedelmű levélben tiltakoztak e kötelezettség ellen jelezve, hogy az adott ellátási körülmények mellett, amikor a Közellátásügyi Minisztérium sem képes biztosítani a lakosság szükségleteit, a vállalatok még kevésbé tudnának ennek az igénynek megfelelni. Utaltak arra is, hogy nem lenne célravezető, ha a közellátásra hivatott szervekkel szemben a vállalatok felvásárlási versenybe kezdedének. (MOL XIX-a-1-e X/2. Tézisek c. dosszié) Ebben az ügyben keresték fel a GYOSZ vezetői az új miniszterelnököt. A kormány azonban következetes volt: a természetbeni szolgáltatások fenntartása mellett foglalt állást, azzal az enyhítéssel, hogy azok a vállalatok, amelyek erre nem voltak képesek, kalória-megváltást tartoztak fizetni, a tényleges ellátásra kötelezett vállalatok számára pedig a közellátásügyi mi206