Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

6. 1946. február 22. [52] 51 [Gyöngyösi] Külügyminiszter kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság francia nyelven Republique de Hongrie-nak, angol nyelven pedig a Republic of Hungary-nak neveztessék. E kérdés szabályozását indokolttá teszi az, hogy a magyar köztársaság kikiáltásával annak francia és angol nyelven való egységes megjelölése a terminológia nemzetközi viszonylatban való egyöntetűsége miatt kívánatos. A társminiszterek és külképviseletek megfelelő értesítése is szükségesnek látszik, hogy a jövőben a külföldön és belföldön lévő összes magyar hatóságok egységes elnevezést használjanak. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. [53] 52 [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Megteszi bejelentését a külföldre hurcolt magyar nemzeti vagyon problémáiról. A külföldre hurcolt nemzeti vagyon problémájának tulajdonképpen két ága van, első jogi, zárolási, vagy elkobzási rendelkezések hatályon kívül helyezése, a külföldön tárolt magyar nemzeti vagyon számbavétele és megőrzése érdekében folytatandó nemzetközi diplomáciai tárgyalások megindítása, illetve a szövetséges nagyhatalmaknál és az érdekelt országok, mint pl. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország stb. kormányainál ezen elvi kérdések tisztázásának szorgalmazása. Minezen kérdések feltétlenül a Külügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, már csak éminenter nemzetközi jogi jellegük következtében is. A második problémakör már technikai természetű, idetartozik a javak számbavételével, megőrzésével, illetve hazaszállításával kapcsolatos gyakorlati intézkedések véghezvitele, amelyek természetesen csak akkor válnak aktuálissá, ha a fent említett elvi kérdések megfelelő tisztázást nyernek. Ez a tárgykör már nem tartozik a Külügyminisztérium hatáskörébe, hanem [az] érdekelt szaktárcákéba, azok közül is elsősorban a Pénzügyminisztériuméba, mely mint a magyar javak és az államvagyon legfőbb őrzője elsősorban hivatott a kérdéskomplexum mind elvi, mind gyakorlati lebonyolításában a magyar államkincstár érdekeit képviselni. Tekintettel arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium tulajdonát képezi az elhurcolt javak nagy hányada, továbbá az a körülmény, hogy Ausztriában és Németországban fekvő javak jelenleg túlnyomó részt az ottani katonai alakulatok gondozására vannak bízva, végül pedig a Honvédelmi Minisztérium az összes szaktárcák Rosthy-Forgách Ferencről lásd a Bevezetés 50. sz. jegyzetét. A Csehszlovákiában végzett munkája érdekében volt szükséges ekkor a rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel való kitüntetése. Vájlok Sándor (1913-?) Pozsonyban és Prágában végezte az egyetemi tanulmányait. 1940ben magyar doktorátust szerzett a szláv tudományok köréből. 1938-ig a rimaszombati szlovák, 1940 júniusáig a kassai szlovák gimnáziumban működött, innen a Miniszterelnökségre került, majd 1941-től a Külügyminisztérium munkatársa, mint az északi és a keleti szláv kérdések szakértője. 185