Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

40. 1946. július 19. [57] 56 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Potoczky Elek [albíró Antónia nevű] gyermeke részére kegyelmi ellátás folyósítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [58] 57 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Márkus Jenő [bíró] özvegyének nyugdíj folyósítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [59] 58 [Ries] Igazságügyminiszter bejelenti, hogy a Labdarúgó Szövetség meghívására Luxemburgba utazik, addig helyettesítésére Szakasits Árpád államminisztert kérte fel. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

48 [60] 59 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti törvényjavaslatát a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezése módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

49 48 Ries István a Magyar Labdarúgók Szövetségének elnöke volt. 49 Előzményéről lásd az [1.] 84. sz. jegyzőkönyv [19.] 18. sz. napirendi pontját és jegyzetét. Az igazságügyminiszter előterjesztése, jogszabálytervezete nem található a jegyzőkönyv mellett, csak a tervezet indoklása. Ez a tizennégy gépelt oldalra terjedő, huszonöt paragrafust magyarázó tervezet rámutatott arra, hogy a népbíráskodás körében számos olyan zavaró körülmény merült fel, amely a 81/1945. ME sz. rendeletben (MK 1945. február 5.), valamint az 1440/1945. ME sz. rendeletben (MK 1945. május 1.) és más jogszabályokban, így az 1945. évi VII. te.-ben meghatározott bíráskodást megnehezítette. Ezeket a körülményeket kívánta kiküszöbölni a tervezetével. Az indoklás a halálbüntetés, a vagyonelkobzás, a rendőrhatósági őrizet, halálraítélt kegyelmi kérvényével, a Németországba való kiürítésben részesek felelősségével, továbbá az újjáépítési vagy jóvátételi kötelezettség szabotálásával, késleltetésével, az igazolási eljárás akadályozásával, a gazdasági jellegű bűncselekményekkel, majd a népbíróságokban, a népbírósági eljárásban részes személyek kérdéseivel (közalkalmazottak, ügyvédek szerepével), népbírósági feladatra kijelölt bíró megítélésével, a bírósági eljárás egységének biztosításával, a bírósági tévedések rendezésével, a népbírósági külön tanács szerepével, bűnügyi zárlat kiterjesztésével, az eljárás alatt álló kitelepített német személy helyzetével, a külföldön elkövetett bűncselekmény büntetésével, a népbírósági és nem népbíróság elé tartozó bűncselekmények azonos bíróság (külön tanács) általi tárgyalásával foglalkozott. A törvény kiadására 1946-ban nem került sor. Meg kell említeni, hogy az internáló táborokban volt ezrek hozzátartozói 1946. március 22-én beadvánnyal fordultak a kötársasági elnökhöz az internálás intézményének fenntartása révén sorozatosan előfordult jogtalanságok felszámolása céljából. A 13 oldalra terjedő memorandum megtalálható a köztársasági elnök iratai között. (MOL XVffl-8. 1.doboz 5. dosszié vegyes 999