Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

mondanak neki és bevallanak, ha pedig a király nem látogatna el hozzájuk, bárhol tartózkodjék is az országban, parancsára vallomástétel végett készek bármikor megjelenni előtte. Eredeti fogalmazvány. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1419-24. (DF 221151.) - (M.) 187 Márc. 14. (Albe, 61. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a fehérvári káptalanhoz. A veszprémi káptalan (proc. György diák) a zalai konvent jelentésével igazolta, hogy Zs. parancsára Zenthbenedekkaly-i István királyi ember a konvent kiküldöttjének: István fráter chori ipsorum prior jelenlétében vizsgálatot végezve, helytállónak találta a káptalan panaszát, amely szerint Lampert budai prépost és a káptalan Nogpechel birtokban elfoglalt hat, bizonyos oklevelek alapján a felperest megillető sessio-t vagy curia-t, s ezért Budauari birtokon György-nap nyolcadára a királyi jelenlét elé idézte a prépostot és a káptalant. Minthogy a jelen nyolcadon

1 nem jelentek meg őelőtte, idézzék őket György-nap nyolcadára másodszorra jelenléte elé. Kijelölt nádori emberek: Stephanus de Zenthbenedekkaly, Thomas Zárka de Zenthpeterdergiche, Dominicus, Ladizlaus, Andreas de Nagwrs

2

. - A külzet alatt: nobis M (kézjegy), solvit. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Veszprémi káptalan magánlt. 595, N. Pécsei 23. (DF 201205.) A hátlapon lévő bírósági feljegyzés szerint ugyanannak a káptalannak, ugyanazok a nádori emberek, továbbá Gregorius litteratus de 01 ewrs, Georgius litteratus, Laurentius f. Nicolai de Peechel; Jakab-nap nyolcadára (kellett idézni). 1 Kihúzva: amikorra a pert halasztották. 2 E név az áthúzott Keues főié írva. 188 Márc. 15. Fehérvár. Garai Miklós nádor a király ügyvédjének kérésére elhalasztja a Zs., Bátmonostori János és Maréi Miklós fiai közt a Máré vár miatt folyó pert. (A per folytatása: 582.) - Zichy VI. 529. (DL 79523 - Zichy cs., zsélyi 212-1719.) - (M.) 189 Márc. 15. (Albe, 2. die ferie III. p. Reminiscere) Garai Miklós nádor bírói intézkedése. Amikor Reminiscere utáni kedden (márc. 14.) Zs. vele és más báróival bírói széket tartott, Vendegy-i László özvegye: Borbála meg fiai: Miklós és János bemutatták a zobori és a garamszentbenedeki konventnek királyi parancsra Bars megyében tartott vizsgálatáról szóló jelentéseit, amelyek szerint Leua-i Cheh Péter mester a múlt évben, a köztük hozott ítélet után, offlciálisa: Márk által fruges ... tam per aratrum ipsorum, quam iobagionum ipsorum alias in possessione Wyuarad habitarum seminatas hatalmasul elvitette, és a királytól ítéletet kértek. Cheh Péter válaszában tagadta a vádat, és azt állította, hogy az özvegy ami [régi] gabonája volt Varad-on, azt kicsépeltette és elvitette, amikor azonban eljött az aratás ideje és a termés beérett, azt nem kaszáltatta le, hanem hagyta, hogy az állatok letapossák és tönkretegyék, egyszersmind - ártatlansága bizonyítására - felajánlotta a szomszédos nemeseknek per formám communis inquisitionis való kihallgatását. Mivel ajánlatát a panaszosok nem fogadták el, és másféle ítéletet kértek, így elrendelte, hogy Cheh Péter, akinek esküje ratione sui barronatus, mivel lovászmester volt, tíz nemesével ér fel, húsvét nyolcadik napján (ápr. 23.) a sági konvent előtt két nemessel, harmadmagával tegyen az ártatlanságát bizonyító esküt. Az eskütételről szóló konventi oklevelet a felek Györgynap nyolcadán mutassák be előtte. Papíron, hátlapján gyürüspecsét nyomával és pecsétfő részével. DL 10781. (NRA 795-29.) - (M.)