Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

ben bemutatták neki Peren-i Péter országbíró oklevelét, amellyel visszaküldötte korábban a királyi kúriába az országbíróhoz felterjesztett perüket, Zs. parancsára a felek közti békebírói tárgyalás időpontjául Jakab-nap 20. napját (1421. aug. 13.) tűzi ki, az oklevelek bemutatását pedig Mihály-nap nyolcada utáni hétfőre (1421. okt. 13.) halasztja. A per a múlt évben böjtközép nyolcada utáni hétfőn (1419. ápr. 3.) kezdődött, amidőn Gordowa-i Bertalan mester panaszt tett Wyoduar-i Pál diák fiai: Miklós és István ellen, amiért atyjuk, néhai Zenthandreas-i Pál diák már régebben Gordowa birtok területén a Chasma folyón malmot építtetett, ennek gátját kiterjesztette az ő földjeire is, a folyó medrét pedig felduzzasztván sok szántóföldet és erdőrészt is elárasztott, amelyeket elfoglalva, azokat fiai jelenleg is használják. Az alperesek tagadták, hogy nekik Gordowa területén malmuk volna, mert a szóbanforgó malom, az elárasztott szántók és erdőrészek őket bírói ítélet alapján illetik és bejelentették, hogy erre vonatkozó okleveleiket készek bemutatni. Erre a bán határidőül György-nap nyolcada utáni hétfőt (1419. máj. 8.) tűzte ki, innen azonban az ügy vízkereszt nyolcada utáni hétfőre (1420. jan. 15.) halasztódott. Wyoduar-i Miklós ekkor be akarta mutatni a kérdéses okleveleket, Gordowa-i azonban arra hivatkozva, hogy az alperes vele szemben in facto succubitus duelli facti potentialis convictus haberetur, előbb ebben az ügyben kért elégtételt, bizonyítékul pedig két oklevelet terjesztett elő: 1419. máj. 3. Körös. Körös m. (392) és 1419. aug. 16. A csázmai káptalan megállapítja, hogy Wyoduar-i Pál fiai: Miklós és István nem jelentek meg az egyeztető tárgyaláson és fogott bírákat nem mutattak be. - Amidőn az ország nemeseivel együtt hozott ítéletében Wyoduar-i Miklóst hatalombajban elmarasztalta, ő arra hivatkozva, hogy a fogott bírák őt in onere facti potentialis non permisissent és ezért in dicto onere convictus non haberetur, a királyi kúriába az országbíróhoz fellebbezett. Az oklevelek felmutatásának függőben maradását rendelve el, libertate regni Sclauonie requirente a pert az országbíró elé terjesztette. Perbehívás és három vásáron való kikiáltással történt idézés után Wyoduar-i Miklós az országbírónak bemutatta Zs. 1420. márc. 24-i oklevelét (1539). Miután a király az alperesekre rótt büntetéseket elengedte, az országbíró visszaküldte a pert a körösi székre, ő pedig a felek egyetértésével állapítja meg az egyeztető tárgyalás, valamint az oklevelek bemutatásának időpontját. Rongált papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 43487. (Múz. törzsanyag, 1894: 23.) - A hátlapon levő bírósági feljegyzés szerint az alperes András-nap nyolcadán fog felelni. - (M.) 2349 Nov. 18. Óbuda bírája és esküdtei előtt az óbudai apácák panaszt tettek polgártársuk: Jakab mester diák és felesége: Klára ellen, hogy a kolostorukhoz tartozó kőházat zsidóknak vagy másoknak elidegeníteni törekszenek, holott nekik a kőházra vonatkozólag okleveleik vannak. Az apácák állításuk igazolására nem tudtak bizonyítékokat bemutatni, illetőleg több idézésre nem jelentek meg, ezért az apácákat elmarasztalták, és ez ügyben örök hallgatást parancsoltak nekik. - BTOE III. 775. (DL 10999 - Acta eccl. ord. et mon. VBuda 19-14.) - Az intitulatio-ban szereplő négy esküdt közül a második neve: Dominicus de Telky. - (M.) 2350 Nov. 20. (XII. Kai. Dec.) Zs. Garai Miklós nádor (magn.) kérésére átírja a Pozsony megyei Dewen királyi vár adományozásáról szóló, 1420. júl. 20-i saját pátens oklevelét (1984), valamint a pozsonyi káptalannak az iktatást bizonyító, okt. 2-án kelt privilegiális oklevelét, azokat minden pontjukban hatalma teljéből, Borbála királyné