Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)
* Aug. 26. Bakony György levele. - Magyar-zsidó okit. I. 150, a helyes kelte: 1422. aug. 26. 2109 [Aug. 26. Torun.] A lengyel király követei elismerik, hogy a német lovagrendtől vegyesen 13000 magyar forintot és velencei dukátot aranyban átvettek. - Archiv f. öst. Gesch. 52 (1874) 154. (Königsbergi kódexből.) - Mon. Pol. XI. 129, reg. - (M.) 2110 (Aug. 26. u.) Ulászló lengyel király elismeri, hogy a német lovagrendtől a Zs. ítélete értelmében aug. 26-án esedékes összeg második részlete fejében megbízottjai vegyesen 13000 magyar forintot és velencei dukátot átvettek. Az oklevélben a kelet nincs feltüntetve. - Archiv f. öst. Gesch. 52 (1874) 153. (Königsbergi kódexből.) - Mon. Pol. XI. 129, reg. - (M.) 2111 Aug. 27. A csornai konvent előtt a Vadasfalvaiak visszaadják a náluk zálogban lévő Szentandrás birtokot a Mihályiaknak, akiket az királyi adományból csere címén illet meg, viszonzásul azonban megkapják a Mihályiaktól a birtok egy részét azzal a felhatalmazással, hogy Vadasfalvához csatolhatják. Sopron vm. II. 50. (DL 43476 - Múz. törzsanyag, Jankovich-gyüjt.) - (M.) 2112 Aug. 28. Tangermünde. János brandenburgi püspök elismeri, hogy az egy évi tized fejében, amely V. Márton pápa rendelkezéséből Zs.-ot illeti, a stendali prépostságtól 43 schock-ot és 25 cseh garast, valamint három standali dénárt átvett. - Riedel 1/5. 180. (Boroszló lt.) - (M.) 2113 Aug. 29. (in civitate nostra Chaslauiensi, in regno nostro Bohemia, in decoll. Ioh.) Zs. Wlk[mir] vajdához (magn.), távollétében pedig az általa Zenthgyurgh királyi vár élére helyezett várnagyaihoz: Wukasyn-hoz és Radosyn-hoz. Thamadowch-i Miklós fia: Tamás diák királynéi altárnok panasza szerint a Zenthgyurgh várhoz tartozó Oresya és Hathwa birtokokon lakó népek és jobbágyok három év előtt elfoglalták a Thamadowcz birtokhoz tartozó, annak határain belül fekvő földdarabot, és azt ma is kezükben tartják. Mivel a panaszost, aki állandóan a királyné szolgálatában van elfoglalva, birtokjogaiban meg akarja őrizni, levele vétele után azonnal, minden további parancs bevárása és halogatás nélkül adják vissza az elfoglalt földdarabot Tamás diáknak és atyjának: Miklósnak. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Papíron, a szöveg alatt titkospecsét töredékeivel. DL 12826. (Actus solennes 3-3597.) - (M.) 2114 Aug. 30. (12. die f. II. a. Stephani regis) A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Peren-i Péter országbíró jún. 7-i levelére (1802) küldötte és Jaar-i Baroch István mester, királyi kúriai jegyző, a királyi kúriából e célra kirendelt királyi ember kijelölte Miklós fráter Borsmonostra-i apát és a monostor Chow birtokának határait a Pothwta nevü úttól, ahol a korábbi határjárás Poth-i Gothárd fia: Miklós ellentmondása miatt megszakadt, és beiktatta az apátot és a monostort Chow birtokba figyelmen kívül hagyva az említett Miklós, valamint Chow-i Benedek fia: István és Pál fia: János, Poth-i István fia: Bereck, (Kezepchow-i) János fia: András és mások ellentmondását. A határt az említett helytől úgy jelölte ki, hogy per eandem viam ad plagam meridionalem per bonum spatium procedendo invenissent unam metam antiquam terream angularem, ubi copularetur terris Mathia(!) et fratrum suorum Chow nuncupatis, penes eandem Miklós egyetértésével - aliam metam de novo erexissent; deinde flectendo ad plagam occidentalem per silvas et rubeta per bonum spatium eundo pervenissent ad duas metas terreas antiquas, ubi dicto Nicolao veras metas asserente penes eandem aliam metam de novo cumulassent; deinde vero ad eandem plagam occidentalem in rubetis