Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)
Iohannes de Kegen(!), Dyonisius de eadem, Anthonius de Senew, Andreas de eadem, Nicolaus de Pazan. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1420-38. (DF 221209.) - Hátlapján a júl. 14-i válasz fogalmazványa és az ahhoz készült konventi feljegyzés. - (M.) 1839 Jún. 13. (Bude, 44. die oct. Georgii) Peren-i Péter országbíró a zobori konventhez. Múlt év vízkereszt nyolcadán Miklós garamszentbenedeki apát és a konvent (proc. Hydaga-i Bálint diák) a zobori konvent jelentésével igazolta, hogy Jakab-nap nyolcadára a király elé idézte ellenükben Loth-i Lászlót és Istvánt, mert a Bars megyében végzett vizsgálat során megállapították, hogy elfoglalták a Bessenew birtoktól délkeletre, a völgyön túl lévő nagy erdőt, s abban jókora irtásokat vágattak, holott a birtok - oklevele szerint - a völgyig és azon túl a monostoré, és őt illeti a nagy erdő is. Minthogy a jelen nyolcadon, amikorra a pert halasztották, László - akárcsak az említett vízkereszt nyolcadán - nem jelent meg, nélküle pedig a pert eldönteni nem lehet, idézzék őt Jakab-nap nyolcadára másodszorra a király elé. Kijelölt királyi emberek: Andreas, Anthonius de Kysgyrwd, Iohannes, Stephanus de [Nejmpty, Paulus, Gregorius de Kyskalna, Iohannes de Kyskerezthyen, Michael f. Thome de Kysheuche, Dominicus de Belegh. - A külzet alatt: non; XX mo . Papíron, zárlatán pecsét és pecsétfő nyomával. Esztergomi káptalan mit. 3-2-5. (DF 235850.) - A hátlapon levő konventi feljegyzés szerint az idézés Margit-nap utáni hétfőn (júl. 15.) Loth birtokon megtörtént. - Az ezt követő perbeli feljegyzés szerint a felperest Chek-i László képviselte, az alperes István megjelent, László nem, ezért harmadízben Mihály-nap nyolcadára idézendő; kijelölt királyi emberek ugyanazok. - A következő idézésnél a királyi ember és a konventi küldött ugyanazok voltak. 1840 Jún. 13. Buda. Berzevici Pétét tárnokmester ítéletlevele. Gyalai Balázs pesti polgártól Bécsben két lovat lopott el, és ott 40 aranyforintért el is adta Gunther András pozsonyi polgár veje: Mátyás. Minthogy Balázsnak Pozsony városa az alperes szegénysége miatt nem szolgáltatott igazságot - nem létező kiváltságukra hivatkozva -, a tárnokmester Pozsony bíráját és esküdteit a 15. napon Budán megfizetendő 25 aranyforintra ítélte, és kötelezte az elkövetőt, hogy 15 forintot fizessen meg, s ha ez utóbbi nem történik meg, vele szemben Buda város törvényei alapján fog eljárni. - BTOE III. 767. (DL 43472 - Múz. törzsanyag, 1909: 56.) 1841 Jún. (13-25. 1 Buda) Peren-i Péter országbíró a fehérvári káptalanhoz. Jelen Györgynapi nyolcadon a Garai Miklós nádortól hozzá áttett perben a felek: a veszprémi káptalan (proc. János dékán), Morochyda-i Simon bán fia: János mester és - harmadik félként - a Leweld-i perjel és konvent (proc. Berkes-i Bertalan) bemutatták a fehérvári káptalan máj. 24-i jelentését, amely szerint a határjárás során megállapították, hogy a káptalan Repesoka villa-ban tíz jobbágysessio-t, egy kőkápolnát és királyi mértékkel mért 123 hold földet birtokol, ebből a Hegmagas-on alapított Szent György-egyház plébánosáé 60 iugera térre usualia és Repesoka villa-ban egy lakatlan ház, s ezeken kívül a káptalan három szőlőnek is tulajdonosa. Megállapította továbbá, hogy a határokat a káptalan helytállóbban jelölte meg, mint János mester, a három ekealjnyi föld certius et evidentius azon a helyen van, amelyet János mester Bylokaltala-nak nevezett és ahol a Tapolcha folyó a János mester által Beleer-nek nevezett folyóba ömlik, s a Beleér és Lesenche folyók között lévő nagy rét és hosszú erdő helyét is hihetőbben mutatta meg a káptalan ügyvédje János mesternél. Ennek alapján, továbbá azért, mert I. László 1082. évi - a János mester által bemutatott, a
