Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

lom oldalán épült Krisztus-teste-kápolna igazgatója, decimator maioris cultelli decimationis Borsiensis panaszt tett Miklós fráter, a garamszentbenedeki egyház apátja ellen, hogy Sanctus Benedictus, Nerethe, Pezer, Konathy, Chytar, Zoway, Galoch és Charadh falvak gabonadézsmáját, amelyek az ő dézsmálása alá tartoznak és a kápta­lant illetik, jogtalanul beszedte és használja, aminek következtében 30 arany forint­nyi kárt szenvedett, és kérte, kötelezze az apátot a dézsma visszaadására, valamint a kár megtérítésére. Mivel az apát ártatlanságát hangoztatva tagadta a vádat, László mester pedig arra hivatkozott, hogy keresetét megbízható tanúkkal tudja igazolni, a felek hozzájárulásával elrendelte a tanúvallomásoknak böjtközép (márc. 20.) nyolca­dán való előterjesztését, egyszersmind utasította Pál Bors-i, Lőrinc Lewa-i és a Zeuleus-i plébánosokat, hogy böjtközépen Bors faluban eskü alatt hallgassák ki a tanúkat, nyolcad napra pedig írásban tegyenek jelentést. Ezen a napon László mester be is mutatta a tanúvallomásokat, amelyeknek felnyitása és elolvasása után fráter Nicolaus abbas prescriptas decimas frugum villis in predictis, ut preclaresscit dicatas indebite et minusiuste ac causa sine aliquali pro se extorsisse, percepisse, usurpasse atque arestasse clare et manifeste reperiebatur. Mindezek alapján az apátot, aki a legutolsó tárgyaláson nem jelent meg és nem is képviseltette magát, a káptalan urai és más, jogban járatosak tanácsát meghallgatva, a dézsmaszedésben és az ebből ere­dő kárban elmarasztalja László mesterrel szemben. Mivel nulla sententia lata absque debita rei executione prodesse videtur, három naponként szólítsák fel az apátot, hogy adjon elégtételt László mesternek kilenc napon belül, ha pedig nem tenne eleget, a kilenc nap elteltével előbb az ő, majd a környékbeli egyházakban a misére összegyűlt sokaság előtt minden ünnepnapon mondják ki kiközösítését mindaddig, míg elégté­telt nem ad. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyomával. DL 10904. (Acta ecclesiastica 2-25.) - Bónis: Szentszéki reg. 2133.-(M.) 1591 Ápr. 4. A somogyi konvent Garai Miklós nádorhoz. Levelére Bocskai Miklósnak átadta 50 dénármárka értékben visszaváltásukig a Gerecieknek a Tolna megyei Szentmiklós, Bicske, Zsidfő és Kurd birtoko­kon levő részeit, összesen 22 népes és 12 elhagyott telket, minden telekhez egy-egy kaszaalja rétet és nyolc ekealja szántóföldet. - Hazai okit. 371. (DL 94146 - Festetics cs. lt., Saller cs.) - Az eredetiben: Kerthmegwtha. - (M.) 1592 Ápr. 4. (12. die Iudica) A somogyi konvent bizonyítja, hogy Zs. febr. 10-i parancsára (1338) Lak-i László királyi ember és a konvent küldötte kijelölték a Szent Péter apostol­kolostor pálos szerzeteseinek Somogy megyei Zenthpeter birtokának határait, és el­lentmondás nélkül beiktatták abba a kolostort és szerzeteseit. A határokat úgy jelöl­ték ki, hogy primo incepissent penes quandam magnam viam in quadam arbore ilicis a plaga orientali ipsius vie existentis meta terrea antiqua circumfossa, quam de novo renovassent, que ad orientalem possessioni Zenthpal et ad meridionalem et aquilonalem plagas predicto claustro Beati Petri apostoli possessionique Zenthpeter antedicte sequestrarent(!); abhinc via in eadem ad plagam meridionalem parvum eundo per­venissent ad quandam aliam viam in modum existentem crucis, ubi duas metas terreas non diu erectas reperissent, quarum una ad orientalem predicte possessioni Zenthpal et alia ad occidentalem partém dicte possessioni Zenthpeter seperarent(l), quam scilicet metam a plaga occidentali positam renovassent; dehinc ad eandem plagam meridiona-

Next

/
Thumbnails
Contents