Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

Reny birtokon lévő részéből Peteu-nek adta a Kenderfelde nevü tíz holdnyi területet, azonban mivel Karcha-i Jakab 1384-ben az apácáknak eladta, miután tőlük visszaperelte 30 dénármárkáért, és abban az alperesek máig is benne ülnek, a felperesek pedig, hogy ők vagy elődeik birtokban lettek volna és a földből kivetették volna őket, nullo documento literali aut alia ratione probabili nem tudták bizonyítani, sem az elévülést lerontó, az eladás ellen tiltakozó vagy peres eljárás megindulásáról szóló oklevelet nem mutattak be, az Andych által tett egyszerű bevallásra hivatkozva pedig Kenderfelde-t az apácáktól nem követelhetik vissza és nem is nyerhetik meg, a földet vásárlás címén az apácáknak ítéli meg. Mivel az apácák bevezettetésüket kérték, iktassák azt az apácák részére vétel címén, eljárásról pedig Jakab-nap nyolcadára tegyenek jelentést. Kijelölt nádori emberek: Iohannes Pénzes de Janók, Georgius Lachk de Chenkezfalua, Galus de eadem. Hártyán, hátlapján papírfelzetes pecséttel. A plicán kívül: nobis solvit. DL 10751. (Acta eccl. ord. et mon. Poson. 59-27.) - (M.) 1484 Márc. 12. (Bude, 60. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor bírói intézkedése. Delhyda-i Miklós fia: János 1394-ben Mihály-nap nyolcadára a királyi jelenlét elé idéztette János esztergomi érseket, mert ellentmondott a Komárom megyei Isoph birtok részére történő iktatásának. 1407-ben Mihály-nap nyolcadán, amikorra a pert halasztották, a felperes Zechen-i Frank országbíró előtt jogai bizonyítására bemutatta Miklós nádor 1367. okt. 17-i ítéletlevelét. Eszerint a perben, amelyet Győr és Komárom megyéknek az évben György-napot követő hétfőn (ápr. 26.) prope civitatem Iauriensem tartott közgyűlésén Delhyda-i Jakab fia: Miklós indított a győri káptalan Meger-i jobbágyai, Mark fiai: György és Kelemen ellen, mert elfoglalták az ő Isop nevű birtokát, Miklós nádor érvénytelennek nyilvánította a pannonhalmi konventnek az alperesek által bemutatott 1321. jún. 4-i és 1331. ápr. 28-i privilégiumait arról, hogy a Koppan nemzetségbeli Paulinus fia: Konch (dictus) Jakab pro duodecim marcis latorum denariorum Viennensium örökre Neuethlen fiának: Mark-nak adta mind saját és fia: Miklós, mind uterinus testvére: Barnabás [fia László árva fiainak:] Barnabásnak és Péternek Ishop/Isop nevü öröklött birtokát, amelyen Szent Kelemen tiszteletére épült egyház van, majd később e Márk özvegye: Margit a birtoknak férje által hitbér fejében reá hagyott harmadát szülei és férje lelkiüdvéért ugyanakkora összegért örökre a győri káptalannak adta. Minthogy Jakab saját fiának és László fiainak beleegyezése nélkül nem adhatta el a birtokot, mindkét adásvételt érvénytelennek tekintve, unacum iudicibus nobilium et iuratis assessoribus dictorum comitatuum örökre a felperesnek ítélte a birtokban lévő saját részét - a birtok felét -, engedélyezve, hogy annak az apja által eladott részét in condigno suo pretio et valore iuxta regni consuetudinem visszaváltsa, majd - miután a felperes a konvent becslése alapján átadta a birtokrész becsértékének megfelelő négy márkát Bereck prépostnak a káptalan és Márk fiai számára, s ezt követően a konvent jelentésével igazolta, hogy az a nádor utasítására e birtokrészbe be is iktatta - ezt is örökre neki ítélte, örök hallgatást parancsolva a káptlannak és Márk fiainak. - A felperes az általa bemutatott oklevélhez hozzáfűzte, hogy ő az abban említett Jakab fiának: Miklósnak a fia, az alperes (proc. Bálint diák) pedig bemutatta az országbírónak [140]6-ban kelt privilégiumát, amely megerősítette Zs. 1400. márc. 28-i privilégiumát, amely átírta és megerősítette