Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

Perezlen birtok felől, majd az utóbbit Barathy birtok felől az alperes útmutatása szerint, a vitatott földdarabot mérje meg regali mensura mensurando vagy szemmértékre, becsülje azt meg lege regni nostri requirente minősége, nagysága és értéke szerint, állapítsa meg, hogy melyik fél mutatott veriores et apparentiores határokat, és melyikük van annak birtokában, kérjen annak hovatartozásáról eskü alatt tett vallomást a szomszédoktól, majd az eljárásról annak 8. napjára (máj. 8.) tegyen jelentést különös jelenlétének. Ugyanakkor az alperes az említett hat márka bírságon kívül törlesztetlen bírságának kétszeresét is köteles megfizetni. - A szöveg alatt jobb felől: Lecta per magistrum Iacobum. Papíron, zárlatán a középpecsét nyomával. Esztergomi káptalan mit. 18-4-9. (DF 236084.) - Bakács: Pest m. 1397, reg. 1 Kihúzva: Mychael de Thwr. 1428 Márc. 2. Zs. Irholci Tatamér és testvére kérésére átírja és megerősíti 1412. júl. 1-ji oklevelét (ZsO III. 2369) Irholc birtok ügyében. - Iványi: Gyömrő 113, reg. (DL 86673 - Teleki cs., gyömrői.) - (M.) 1429 Márc. 2. Buda. Garai Miklós nádor a pécsváradi konventhez. Bátmonostori Jánosnak a Bólyiakkal folytatott perében állapítsa meg a Baranya megyei Kerekegyház és Körtvélyes birtokok közti határt. - Zichy VI. 587. (DL 79599 - Zichy cs., zsélyi 212-1771.) - Csőre, 295. (Zichy VI. alapján.) - (M.) 1430 Márc. 2. Buda. Garai Miklós nádor elhalasztja Bátmonostori Töttös Jánosnak Szanai Miklós feleségével és Gyulai Mihály feleségével folytatott perét. - Zichy VI. 592. (DL 79598 - Zichy cs., zsélyi 212-1764.) -(M.) 1431 Márc. 2. (Bude, 50. die oct. epiph.) Peren-i Péter országbíró a leleszi konventhez. 1417-ben vízkereszt nyolcadán az ország nemeseivel ítélkezve, Kallo-i Demeter fia: Szaniszló fia: János bemutatta Bebek Imre országbíró 1390. március 21-én kelt ítéletlevelét, amelyben a Kallo-iak által hatalmaskodással vádolt Philiph-i Lewkes fiát: Istvánt tisztító eskü letételére kötelezte (ZsO I. 1410), valamint a konvent 1390. október 7-én kelt obmissionalis oklevelét az eskütétel elmulasztásáról, majd maga ellenében az időközben elhunyt István örökösének, carnalis testvérének: Kallo-i Lewkes fiának: Miklósnak a megidézését kérte. Jogos kívánságára először György-nap nyolcadára egyszerű idézéssel, majd makacssága folytán Jakab-nap nyolcadára három márka bírság fizetésére kötelezve, három vásáron kikiáltással idéztette őt meg. Mihály-nap nyolcadán, amikorra a pert halasztották, az alperes (proc. Kerch-i Fülöp) azzal utasította vissza a felperes (proc. Bws Imre) vádját, hogy István valójában letette az esküt, s ő kész bemutatni az ezt igazoló, idegen kézbe került oklevelet, mihelyt visszaszerzi azt, ezért kötelezte őt, hogy Jakab-nap nyolcadán mutassa azt be. A pert előbb az elmúlt év vízkereszt nyolcadára, majd az oklevelet bemutatni képtelen alperes ismételt kívánságára, őt bírságokban elmarasztalva, böjtközép nyolcadára (208) s innen Keresztelő Szent János ünnepének nyolcadára (369) halasztották. Minthogy a jelen nyolcadon, amikorra a pert de generáli regio edicto halasztották, az alperes nem jelent meg, s így az oklevél bemutatására vállalt kötelezettségét nem teljesítette, az ország vele ítélkező nemeseinek tanácsára, nehogy atyafiának hatalmaskodása büntetlen maradjon, s így másokat hasonló tettek elkövetésére bátorítson, hanem ettől büntetése mindenkit elrettentsen, őt testvére fejváltságában elmarasztal-