Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

sék, vagy emiatt zaklassák és károsítsák. Az oklevelet, amelyet nagyobb pecsétjével, quo ut rex Hungarie utimur, erősíttetett meg, adják vissza a bemutatónak. - A pecsét alatt: Relatio Dauid Laczk alias regni Sclauonie bani. Papíron, amelynek jobb oldala hiányzik, hátlapján a nagypecsét nyomával. DL 106950. (Batthyány cs. lt., Jelzet nélküli oki.) 929 Szept. I.

1 (Bude, in Egidii) Zs. a leleszi konventhez. Tartsanak vizsgálatot Karol-i László fia: Jakab és Marhardus fia: András panaszára, amely szerint jobbágyaiktól és saját rétjeikről Thykod-i [....] fia: László, Santus János és Bálint több boglya szénát az idén elhordattak. Idézzék meg a Thykod-iakat jelenléte elé. Kijelölt királyi emberek: Benedictus de Dobrach, [Stepha]nus(?) de Thykod, Thomas de Gench, Anthonius de Kyde, Nicolaus de Bere. - Hátlapon a külzet alatt: g (kézjegy). Darabokra szakadt, hiányos papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 99342. (Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.) - (M.) 1 Zs. még nem cseh király, tehát 1420 előtti, a többi szereplőre 1418-tól van együttes adat, így az oklevél lehet néhány évvel korábbi is. * Szept. 1, Zs. Lőcse harmincada ügyében. - Helyes kelte aug. 22. Lásd 895. (A DF 239432 átírásában kimaradt XI. Kai. Sept.) 930 Szept. 1. (Zolii, in Egidii) Peren-i Péter országbíró előtt Ostraluka-i Dénes fia: László - patruelis testvére, Gonda fia: András nevében is szavatossággal -, valamint a másik Ostraluka-i István fia: Miklós - patruelis testvére, Loránd fia: János nevében is szintén szavatossággal - fogott bírák közbenjárására megszüntetik azt a királyi udvarban folyó pert, amelyet László azért indított Miklós ellen, mert annak elődei Ostraluka birtokból az ő elődeinek leánynegyedként járónál kisebb részt engedtek át. Ezt belátva, Miklós Ostraluka birtokából, attól leválasztva további szántóföld-, rétes erdőrészeket ad és adományoz Lászlónak, ő pedig ezzel megelégszik és a pertől visszalép. A felek 50 ezüstmárkában történő elmarasztalásuk terhe mellett kötelezik magukat és utódaikat az egyezség megtartására, és kikötik, hogy egyikük örökös nélküli halála esetén birtokrésze a túlélőre száll. Az átadott rész határait úgy jelölték ki, quod primo inciperetur in vado fluvii Garan Zelesrew vocato, et per ipsum fluvium versus occidentem quasi ad iactum quatuor sagittarum infra eundo exiret de eodem fluvio, penes unam magnam viam ad opidum Zolium ducentem una meta terrea de novo erecta haberetur; deinde pertranssita ipsa via inter terras arabiles versus meridiem directe tendendo in fine ipsarum terrarum arabilium similiter una meta terrea noviter erecta existeret sub uno dumo

1 salicis; et intraret ibidem in unam valliculam et per eandem sursum tendendo, ubi ipsa vallis ad occidentem curvaretur, similiter nova meta terrea erecta haberetur; et per eandem valliculam versus occidentem per iactum unius sagitte eundo in planitie eiusdem vallis una meta terrea existeret de novo elevata; et de ipsa meta in diverticulis terrarum arabilium, necnon extremitate pratorum ad semptrionalem(!) plagam tendendo perveniret ad quoddam parvum fossatum lutosum ad arborem ulmi vulgo zylfa dictam, metam scilicet possessionis regalis Brezniche vocate; et penes metas ipsius possessionis regalis versus meridiem directe eundo attingeret unam arborem salicis meta terrea circumfusa, ubi commetaneitas dicte