Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

alapján beiktatták, miként azt ő azóta is használja az oklevelekben is biztosított szabad rendelkezési joggal, és ennek utódaik ellent nem mondhatnak. Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 96975. (Vay cs., berkeszi.) 917 Aug. 30. (Bude, in crast. decoll. Iohannis) Zs. a Szlavóniában, Körös megyében fekvő Athyna és Darnowch várakat a hozzájuk tartozó birtokokkal és falvakkal minden tartozékukkal, köztük vámokkal, átkelőkkel hatalma teljéből, a prelátusok és bárók tanácsából új adományul Athyna-i István fiának: Zsigmondnak adja. A két vár Athyna-i Lőrinc fia: László, Miklós fia: Péter és István fia: Zsigmond hűtlensége miatt a korábban lecsendesített zavarok idején, amikor őt ellenségei az országból eltávolítani és a koronától megfosztani akarták, királyi kézre jutott. Utóbb Ő megkegyelmezett Lászlónak, Péternek és Zsigmondnak, az utóbbi pedig, miután az első kettő fiú utódok nélkül elhalt, mint singularis et unica persona, úgy vélvén, hogy azok birtokjogai iure hereditario őt illetik, mind az ők, mind saját birtokjogai felől Korogh-i István bán fiaival: Philpus-sal és Istvánnal, e Philpus fiával: Jánossal és Athyna-i fenti Péter özvegyével a csázmai káptalan előtt és talán másutt is királyi engedély nélkül szerződéseket és egyezségeket kötött, ami által a királyi jogot el lehetett volna tulajdonítani, ha opportunum et contradictionis remedium non obviaret. Megfontolva, hogy az örökösök nélkül elhalt hűtlenek birtokainak, még ha birtokosaik kegyelmet nyertek is, újra királyi kézre és nem másokra kell háramolniok, ezért Zsigmond királyi hozzájárulás nélkül senkivel, se Péter és László, sem saját birtokai felől mint persona unica et sola a királyi jog sérelmére nem köthetett semmiféle egyezséget, hiszen László és Péter halála után birtokjogaik királyi kézben maradtak, a csázmai káptalan, vagy bárki más egyezséglevelét, még sajátját is visszavonja és érvényteleníti. A csázmai káptalan 1420. ápr. 21-i okl.-ből: 1643. (DL 87933 - Esterházy cs. hercegi ága lt., Repositorium 43-C-52.) - Átírta és megerősítette a csázmai káptalan iktatólevelével együtt Zs. 1420. júl. 27-i privilégiumában: 2016. HDA, NRA 1518-23. (DL 33551.) - (M.) 918 Aug. 30. Buda. Zs. a német lovagrend nagymesteréhez. Annak érdekében, hogy szabad keze legyen a törökök visszaszorításához, valamint a csehországi eretnekség kiirtásához, járuljon hozzá a rend és Lengyelország közti viszály elintézésének szept. 29-ről 1420. jan. 6-ra halasztásához. Jegyzője, Antonius de Pisis közléseinek adjon hitelt. - DRTA VII. 398, reg. (Königsberg lt.) - Altmann I. 3914, reg. (Uo.) Joachim-Hubatsch 1/1. 3020, reg. (Uo.) - Fejér X/6. 953, reg. hibásan. (Voigt után.) 919 Aug. 30. (16. die assump.) A budai káptalan bizonyítja, hogy Garai Miklós nádor bírói intézkedése értelmében kiküldötte és Wadach-i János nádori ember örökre beiktatta az esztergomi káptalant Berche-i Miklós fiának: Péternek Nyek birtokban lévő része felébe, figyelmen kívül hagyva Péter ellentmondását, de a birtokrésznek ezt a Péter által örökre a káptalannak adott - felét a másiktól elhatárolni nem tudta. Méltóságsor: Péter cantor, Miklós custos, Lőrinc, Themeskez-i János és Sirimio-i János kanonokok. Fölül chirografált hártyán, függöpecséttel. Esztergomi káptalan mit. 37-1-10. (DF 236920.) - Tartalmilag átírta Garai Miklós nádor 1422. nov. 20-i (uo. 37-1-16 -DF 236926) és 1425. szept. 19-i okl.-ben (uo. 37-2-1-DF 236930). 920 Aug. 31. Buda. Zs. Trencsén és Liptó megyékhez, valamint a hadfelkelés kapitányaihoz. Mivel udvara familiárisát, Turóci Pált familiárisaival együtt magával vinni szándékozik, az utóbbiakat ne kényszerít-