Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

471 Máj. 19. (in Albaregali, 27. die oct. passce) Zs. a sági konventhez. Vízkereszt nyolcadán Zywgh-i Miklós fiának: Miklósnak fia: Bálint Scepes-i Jakab országbíró Vyssegrad-on 1374. júl. 10-i intézkedő és 1375. máj. 8-i halasztólevelével igazolta, hogy apja pert indított Mihály egri püspök, valamint Konya bán fiai: Ferenc és Miklós ellen, mert elfoglalták az oklevelek alapján őt illető Kowarzegh nevű földet/birtokot. Az előbbi oklevélben az országbíró - minthogy az alperesek készek voltak oklevelekkel bizonyítani, hogy a föld az ő Chalamya nevü birtokukhoz tartozik okleveleik bemutatására kötelezte a feleket, az utóbbiban Mihály-nap nyolcadára halasztotta a pert. Ez oklevelek alapján Andrasfalua-i Lotho (dictus) Miklós fia: Bálint kérésére és ellenében a jelen nyolcadra különös jelenléte elé idéztette a Chalamya birtokot Kowarzegh birtokkal együtt a kezén tartó Konya bán fia: Simon fiát: Miklós mestert. Minthogy nem jelent meg, noha - miként ezt a felperes (proc. Parvus Tamás) a konvent jelentésével igazolta - Starchyan-i Antal királyi ember és a konventi küldött Perewchen birtokon végrehajtotta az idézést, idézzék őt Mihály-nap nyolcadára három vásáron kikiáltással különös jelenléte elé, oklevelei bemutatására és három márka bírság megfizetésére kötelezve, s egyúttal figyelmeztetve őt, hogy távollétében is lezárja a pert dictante iuris equitate, majd az eljárásról ugyané nyolcadra tegyenek jelentést különös jelenlétének. Tartalmilag átírva Zs. 1421. szept. 28-i okl.-ben. DL 69403. (Kubinyi cs. kővári lt.) 472 Máj. 19. Fehérvár. Perényi Péter országbíró a turóci konventhez. A Gyarmati Miklós és fia: Kelemen által Lieszkóci Kis István és társai ellen indított perben idézzék meg a távolmaradókat. - Balassa 262. (DL 65856 - Balassa cs.) 473 Máj. 19. (in Zenthemreh, VI. fi a. ascens.) Varaskezy-i Lépes Loránd erdélyi alvajda Torda megye ispánjához vagy alispánjához és a szolgabírákhoz. Vizsgálják ki Henrik Clusmonstra-i apát panaszát, amely szerint Jara-i János fia: Péter és fia: János - elmúlt öt éve - böjtközép (1415. márc. 14.) táján familiárisaikkal fegyveresen Abafaya birtokra rontottak, és elvitték az apát Bálint nevü jobbágyának két marháját; virágvasárnap (ápr. 9.) előtt az említett János és Péter testvére: György de opido Regen consurgendo fegyveresen ugyanarra a birtokra mentek, az apát jobbágyait, különösen Cristianum grabonem meg fiait: Gáspárt, Pétert és Miklóst emissionibus biccelorum et sagitarum gyalázkodó szavak kíséretében hazaüzték, az asszonyokat és leányokat lovaik szügyével törették; majd György-nap előtt Péter és fia: János - bár az apáttal perük volt folyamatban - az ugyané birtokon szántó Regeni (dictus) János nevü jobbágyot kegyetlenül megverték, és 40 florenos per triginta duos grossos computandum érő lovát elvitték. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Gyulafehérvári káptalan lt. Kolozsmonostori konvent oklevelei 74. (DF 275234.) - Tört. Tár. 1897. 340, reg. 474 Máj. 19. (2. die f. V. a. Elene) A nyitrai káptalan Zs.-hoz. Amikor 1419. ápr. 12-i parancsára (303) ad civitatem Nitriensem a megye bírói székére - meghirdetett közgyűlés módjára - összehívott szomszédos és conprovincialis nemesek körében eskü alatt tanúvallatást akartak tartani, Boryw (dictus) Péter és a Felsewellefanth-iak felszólították Chygly-i Mihályt és testvéreit, hogy eskettessék meg tanúikat, mire Mi-