Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)
tek a következő módon: tudomásul veszik, hogy Klárát csak a Miklós és fiai birtokában levő Bathka birtok feléből s a jogtalanul idegen kézben lévő Nógrád megyei Cheche-, a Hevesújvár megyei Rede, valamint a Zemplén megyei Zynyeer és Chalanos birtokokból illeti meg rész, ezért megelégszenek Miklósnak a nádortól elrendelt esküjével, egyben átengedik Miklósnak és fiainak Bathka birtok említett felét, Cheche, Rede, Zyneer és Chalanos birtokok visszaszerzésének a jogát, megszerzésük után pedig a birtokokat. Miklós és fiai Klárának az ország szokása szerint támasztott követelése fejében neki adják a Szabolcs megyei Laskod birtok felét az ehhez tartozó Bys prédiummal együtt és a Szatmár megyei Philep birtokban levő részüket minden tartozékukkal és haszonvételükkel. Kötelezik továbbá magukat, hogy megvédik Klárát ezek birtokában, ha pedig ezt nem tennék, Miklósok Szabolcs megyei Oros-i és Lywk-i birtokrészét jogában áll elfoglalni. Miklós kiskorú gyermekei helyett is köteles pünkösd nyolcadik napján (jún. 11.) a leleszi konvent előtt magát az egyezség megtartására kötelezni, Bathor-i pedig Klárát személyes megjelenésre bírni, hogy a feltételek elfogadására kötelezze magát. Miklós vonakodása esetén a nádor előtt folytatott per vesztesének nyilvánítják; ha pedig Klára nem tartja meg a feltételeket, őt marasztalják el. Ha Klára utód nélkül halna meg, birtokai Miklósra és utódaira szállnak, ha elidegeníteni akarná, Miklóst elsőbbség illeti meg. A felperes elengedi a Miklósra kiszabott valamennyi bírságot, az említett esküt azonban le kell tennie pünkösd nyolcadik napján (jún. 11.) ugyancsak a leleszi konvent előtt. Papíron, hátlapján nagypecsét nyomával. DL 54078. (Kállay cs.) - Hátlapján feljegyzés Miklós fiainak eskütételéről. - (M.) 386 Máj. 3. (in Vissegrad, in inv. Crucis) Zs. a leleszi konventhez. Minthogy Kallo-i Leukes/Leukus fiának: Istvánnak leánya: Klára hajadon a perben, amelyet e Lewkws fia: Miklós ellen a nőágat megillető birtokokból őt illető és az öröklött birtokokból iuxta regni nostri consuetudinem neki járó leánynegyed miatt indított, az előtte kötött - más oklevelébe foglalt - megegyezés értelmében elnyerte Laskud/Laskod birtok felét a hozzá tartozó Bys prédiummal és Miklósnak Phylep birtokban lévő részét, iktassák őt be ezek örök birtoklására. Az ellentmondókat idézzék különös jelenléte elé. Miklós és fiai ellentmondását azonban - említett oklevele értelmében - hagyják figyelmen kívül. Az oklevelet nagyobb pecsétjével, quo ut rex Hungarie utimur, erősíttette meg. Kijelölt királyi emberek: Thomas de Waya, Georgius de Chazaar, Blasius de Arthanhaza, Nicolaus de Pethenyehaza, Michael de Iklad. Papíron, zárlatán a nagypecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Stat. K-232. (DF 211716.) Hátlapján és a szöveg körül a konvent két - 1419. máj. 22-én kelt, Philip birtokra és máj. 23-án kelt, Laskod birtokra vonatkozó - jelentésének fogalmazványa és az azokhoz készült közös konventi feljegyzés. Az előbbiben Chazar-i György királyi ember Philip birtokon eljárva Kallo-i Szaniszló fiát: Jánost, aki helyett familiárisa: Gegen-i János mondott ellent, az utóbbiban pedig Artanhaza-i Balázs királyi ember Laskod birtokon és Bys prédiumon eljárva Kemeche/Keneche-i Mihály fiát: Jánost és fiait: Miklóst, Mihályt és Lászlót idézte meg ellentmondásuk miatt pünkösd (jún. 4.) nyolcadára. Az utóbbi esetben a királyi ember nem tett bevallást, a konventi küldött mindkét esetben Bálint fráter volt. - A máj. 22-i jelentés tisztázata: DL 54083. (Kállay. cs.) 387 Máj. 3. Zs. a kolozsmonostori konventhez. Ws-i Janka fiai: Simon, László és György kérésére írja át Legén, Peteleke és Komlód birtokaikra vonatkozó régi és sérült okleveleiket, mert azok propter eorum