Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [21.] 201.1947. szeptember 12.

Szovjet álláspont az volt, hogy 50 millió dollárnak kifizetését kérték, mi 25 millió dollár megtérítést ajánlottunk fel azzal, hogy ebben nem foglaltatnak bent a szovjet és vegyes szovjet-magyar vállalatoknak Németországgal szemben fennálló tartozásai. A Szovjetunió saját maga kívánja rendezni ezekkel a vállalatokkal szemben fennálló tartozásait. A magyar álláspont ezzel szemben az, hogy miután elismeri a szovjet kormány állásfoglalásának helyességét, nem kívánja bevonni ezeknek a vállalatoknak tartozásait a globális összegbe, hanem minden olyan tartozás rendeztessék, amelyeknek egy a közös eredete, tehát német tartozás az alapja. Nem látjuk sem jogi, sem technikai akadályát annak, hogy ezeket a tartozásokat a globális összegnek a meghatározásából kivonjuk. A szovjet delegáció ezzel szemben azt mondotta: Ha a magyar kormány tenne egy 40 millió dolláros javaslatot, amely nem foglalja magában a vállalatok tartozásait, akkor az összeg .az általuk kért 50 millió dollár és az általunk ajánlott 40 millió dollár között 45 millió dolláros összegben állapodhatnánk meg. Erre ő a 25 millió dollárt felemelte 30 millióra, majd 35 millióra azzal, hogy a magyar kormánynak ezen összeg megfizetésére vonatkozó javaslatát csak akkor tudná előterjeszteni, ha ebben az összegben már a szovjet és szovjet-magyar vegyes vállalatok tartozásai is bennfoglaltatnának. Tekintettel arra, hogy itt megakadtak a tárgyalások, mert nem tudtak megállapodásra jutni az exclusive és inclusive kérdésében, határozatot kell hozni. Rá kíván mutatni arra, hogy részünkre nemcsak az előbbi oknál fogva fontos, hogy az összes potsdami tartozások inclusive rendeztessenek, hanem gyakorlati okok is forognak fenn. Ezek a tartozások, amelyek közvetlenül a szovjet vállalatok és Szovjetunió között kerülnek rendezésre, a márka átszámításától is függnek. Felvetődik tehát a márka átszámítási, a nyereség-osztalék, az osztalék-transzfer, és tartozások kérdése.

66 Az átszámításnál olyan komoly nyereségek jelentkeznek, hogy komoly osztalék-transzferálási probléma elé állítana bennünket. Később ezeknek a meglévő, de csak papíron szereplő követelések[nek a] bevetésével lehetne az apport problémát a szovjet részről rendezni. A tárgyalások újrafelvétele alkalmával a szovjet delegációnak egy olyan javaslatot tehetne, hogy felmegy 40 millió dollárra, de ebbe foglaltassanak be a szovjet és vegyes érdekeltségű vállalatok [nak] a német vállalatokkal szemben fennálló tartozásai is. Miután ezeknek a vállalatoknak megtérítési követelései lennének a szovjet és vegyes vállalatokkal szemben, tehát töröltessenek ezeknek a vállalatoknak melléklet IV pontját, továbbá a 20. sz. jegyzőkönyv 81. napirendi pontját és a 20/a. sz. melléklet 4. pontját. 66 A márka átszámításáról lásd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. A nyereségosztalékról és az osztaléktranszferről lásd a [6.] 186. sz. jegyzőkönyv 3., a [8.] 188. sz. jegyzőkönyv 8., a [10.] 190. sz. jegyzőkönyv 2., valamint a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 25-26. napirendi pontját. A Szovjetunióval szembeni, inflációs időből származó tartozásokról lásd a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 2., a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 70. és a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 76. napirendi pontját.