Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [21.] 201.1947. szeptember 12.
[Ries] Igazságügyminiszter: Bejelenti, hogy előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vett. 74. [Rajk] Belügyminiszter: Már korábban hozott a minisztertanács egy olyan értelmű rendeletet, hogy a visszavett B-listások illetményei attól a naptól folyósíttassanak, amely nappal hatálytalanították a határozatot. Ebből azonban kimaradt egy kategória, az 5000-es rendelet 13. § 1. bekezdése alá tartozók. Kéri a hozzájárulást, hogy a Belügyminisztérium, és a Pénzügyminisztérium közös megállapodása után erre a kategóriára vonatkozó rendeletet adhasson ki. 58 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 75. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Mielőtt a Moszkvában folytatott pénzügyi tárgyalás érdemére rátérne, ismertetni óhajt egy kérdést. Ott-tartózkodása alatt [a] szeptember 30-ai Gazdasági Főtanács ülésén és a szeptember 4-ei minisztertanács ülésén egy telefonon leadott minisztertanácsi előterjesztésre kért határozatot. Ebben az előterjesztésben ismertette a tárgyalások akkori menetét s utasítást kért a továbbfolytatásra. 59 Most onnan hazatérve a tájékoztatásügyi miniszter közölte vele, hogy ennek a minisztertanácsi előterjesztésnek egy passzusa a francia hírügynökség kapcsán kikerült a külföldi sajtóba s egy másik részét pedig a Reuter Iroda ismertette, aránylag szerencsés formában: „azt beszélik Budapesten, hogy az oroszok méltányolva Magyarország gazdasági helyzetét, megegyezésre jutnak a potsdami kérdésekben." 60 Nagyon súlyos jelentőséget tulajdonít annak, hogy egy ilyen rendkívüli fontosságú ügy58 Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések — vagyis a B-listázások — tárgyában kiadott 5000/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. május 19.) 13. §-a (amely egyébként nem tagolódott bekezdésekre) arról intézkedett, hogy a kormány a pénzügyminiszter előterjesztésére a B-listázási rendelet hatályát kiterjesztheti az állami és helyi igazgatás szerveinél, a közüzemeknél, a társadalombiztosítási intézeteknél, a Magyar Nemzeti Banknál és a Pénzintézeti Központnál alkalmazásban lévőkön túl azokra a személyekre is, akik az említett intézményekhez tartozó olyan vállalatnál vagy egyéb szervnél álltak alkalmazásban, amelyeknek az említett szervek valamelyike a tulajdonosa vagy amelyekben a közületnek egyéb (pl. részvények, üzletrészek, államsegély) úton vagyoni érdekeltsége volt. Ezek ügyében egyébként a 10 430/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. szeptember 10.) intézkedett. Az 5000/1946. ME sz. rendelet felülvizsgálatáról a 11 000/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. szeptember 24.) szólt, majd ezt is többször módosították. Ezek sorában a 6030/1947. ME sz. rendelet (MKRT 1947. május 22.) úgy intézkedett, hogy a B-listázott azon „vármegyei, városi és községi alkalmazottakat, akiket a belügyminiszter a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok egyetértő javaslata alapján ideiglenesen szolgálatba állított, úgy kell tekinteni, mintha elbocsátásuk vagy végelbánás alá vonásuk meg sem történt volna." 59 Lásd a [20.] 200. sz. jegyzőkönyv 81. napirendi pontját és a 20/a-b. sz. mellékletet. 60 A külföldi hírügynökségek közleményét nem ismerjük.
