Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Dinnyés Lajos nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde, a kormány programja
Az ipar tervszerű újjáépítési politikájának eredményei ma már közismertek, a széntermelés áprilisban már csak 9 százalékkal maradt el az 1938. évi havi átlagtól. Asványolajtermelésünk amellett, hogy a belső szükségletet teljesen fedezi, körülbelül évi 10 millió dolláros export-volumennel legjelentősebb kiviteli cikkünk lett. Az országnak mind a hat vaskohója üzemben van és az acélgyártó kemencéket is sorra üzembehelyezik. Mezőgazdasági gépgyártásunk lassankint eléri a béketermelés mértékét. A gumiabroncsgyártás már szintén békebeli színvonalon mozog, cipőgyártásunk pedig a világszerte mutatkozó bőrhiány ellenére is elérte már a békebeli termelés 60 százalékát. A textilipar munkája is folyton fokozódik. A munkásság érdekképviseleteivel, a szakszervezetekkel karöltve az iparügyi kormányzat megalkotta az új kollektív szerződést és megvalósította az új üzemi alkotmányt. Az üzemi bizottságok kétéves tapasztalatai alapján történt ennek megalkotása. Az új üzemi alkotmány megnyitotta az utat arra is, hogy a dolgozók a vállalat vezetőinek sorába emelkedjenek. Ezen az úton a minisztérium tovább kíván menni, amidőn törvénybe akarja iktatni a munkakódexet, amely demokratikus szellemű modern foglalata lesz az ipari munkafeltételeknek és biztosítéka a dolgozó nép további gazdasági, politikai és szociális érvényesülésének. Az államosítás ügyét is állandóan felszínen tartja az Iparügyi Minisztérium, a kezdeti hibákat az illetékesek folyton orvosolják és az államosítást a nemzetgazdaság más életfontosságú területére is ki fogjuk terjeszteni. Ez a törvényjavaslat már készen is van és ugyancsak készül a villamosenergia-gazdálkodás államosításáról szóló törvény végrehajtási utasítása is, minthogy államosítási poMtikánk alapja változatlanul a kártalanítás elvének szem előtt tartása. A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium munkássága nagyjából három részre oszlik: belkereskedelmi, külkereskedelmi és szövetkezetügyi részre. Belkereskedelmi vonalon a legfontosabb az árurészlet üzlet kifejlesztése annak érdekében, hogy a dolgozók közszükségleti cikkeiket részletfizetés mellett is beszerezhessék. A kiskereskedelemnek és a kisiparnak hitelekkel való intézményes támogatása is a kormányzat egyik fő feladata. Az áruelosztás a jövőben az egész ország területén a lakosság létszámának figyelembevételével fog történni. Árpolitikai vonalon általános irányelvként tűztük ki azt, hogy a kereskedelem számára oly üzleti haszon biztosíttassák, amely a kereskedő számára a tisztességes megélhetést lehetővé teszi. A folyamatban lévő iparrevíziónak az a célja, hogy az inflációs időkben konjuktúrális okokból felduzzadt kereskedői számot a szükséges keretek közé szorítsa. Külkereskedelmi téren a legfontosabb külkereskedelmi kapcsolataink további tervszerű kiépítése. Külkereskedelmi pohtikánk alapvető feladata az, hogy az újjáépítéshez, továbbá mezőgazdaságunk és iparunk fejlesztéséhez szükséges és csak külföldön beszerezhető nyersanyagoknak és készáruknak a
