Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [18.] 198.1947. augusztus 28.

81. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti 84 359/1947. sz. javaslatát a svájci magyar pénzügyi tárgyalásokra kormánydelegáció kiküldése tárgyában.

84 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 82. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti 190 088/1947. számú javaslatát 10 millió forint előleg engedélyezése tárgyában a Külkereskedelmi Arkiegyenlítő Alap részére.

85 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 83. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi.

86 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. hogy az egyetemi tanárok és a tudományos intézmények vezetői 50%-os, a főiskolai tanárok és a tudományos intézetek tudományos munkatársai 40%-os, a tudományos intézetek segédszemélyzete és az oda beosztott középiskolai tanárok, tanítók 30%-os tudományos pótlékban részesüljenek. Javasolta kizárni a pótlékban részesülők köréből a kategóriájukban magas jövedelemmel rendelkezőket. Számítása szerint a rendelkezés összesen 6,1 millió forint kiadást jelent. 84 Az előterjesztés szerint az 1947 áprilisában tartott magyar-svájci pénzügyi tárgyalások folytatására szeptemberben került sor. A delegáció vezetőjéül dr. Kemény György államtitkárt, helyettes vezetőjéül dr. Faragó Lászlót, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóját, tagjaiul dr. Valló József pénzügyminisztériumi miniszteri tanácsost, a Magyar Nemzeti Bank részéről dr. Háy László igazgatót és Jármay Elemér helyettes igazgatót, míg a Pénzintézeti Központ részéről dr. Rittinger Imre igazgatót javasolta kiküldeni. 85 Az előterjesztés szerint az összeget az 1945. augusztus 27-én kötött szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezmény, illetve az ennek kiegészítését képező pótegyezmény kontingensének terhére kiszállított árucikkek vételárának az exportban résztvevő cégek részére történő kifizetésére kívánta felhasználni. 86 A Pénzügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszám alatt a jóvátételi célból leszerelt üzemek tulajdonosainak kártalanítására vonatkozó rendelettervezet szerepel. A Pénzügyminisztérium 84 149/1947/IV b. sz. előterjesztése egyrészt arra vonatkozott, hogy a Petrozsényi Román Kőszénbánya Rt. jóvátételként a Szovjetuniónak átengedett részvényeinek magyar tulajdonosait ugyanúgy kártalanítsák, mint a jóvátételi célokra leszerelt magyarországi üzemek tulajdonosait. Eszerint a volt tulajdonosok olyan összegű kártalanításra tarthattak számot, amilyen összeggel az összes szóbanforgó üzemek, berendezések a magyar állam jóvátételi kötelezettségébe beszámíttattak. Ezt az összeget 1947. január l-jétől számított negyvenhat év alatt észak-amerikai egyesült államokbéli dollárra szóló kötvényekkel kívánta törleszteni az állam. Az előterjesztés másrészt utalt arra, hogy 1947. február 13-án (163. sz. jegyzőkönyv 69. napirendi pontja) már foglalkozott a kérdéssel a minisztertanács és akkor a kártalanítást évi 3, 5/8%-os utólagos kamatozású kötvényekkel kívánta rendezni. Ezzel szemben praktikus okokból javasolta ekkor, hogy félévi esedékességű 1,8%-os utólagos kamatozású kötvényekkel történjék a törlesztés. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A kérdésnek a napirendről való levétele