Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [18.] 198.1947. augusztus 28.
[Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítését akadályozó egyes cselekmények megszüntetése és egyes ilyen rendelkezések megváltoztatása tárgyában. Szét van küldve. Lényegében arról van szó, hogy a kitelepítés alól sokan próbálnak megszökni és ez később igen súlyos kihatással van. Mikor a szerelvény elment, az illetők jelentkeznek utólag, hogy a rendelet nem vonatkozik rájuk, mert csak a határ átlépésénél vesztik el az állampolgárságukat és kérik a vagyonúkba való visszahelyezést. Itt csak arról van szó, hogy az eredeti rendelkezést, amely szerint a határ átlépésekor veszti el állampolgárságát, úgy változtassuk meg, hogy akkor veszti el, amikor neki szerelvénybe kellett volna szállnia. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Bele van dolgozva az ő rendeletükbe. A minisztertanács ezt már előre jóváhagyta, csak a rendeletet kell idehozni. [Rajk] Belügyminiszter: Akkor kéri úgy elfogadni, hogy mindegy, hogy ki adja ki, de még ezen a héten ki kell adni. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 76 75. [Rajk] Belügyminiszter: Napirend előtti felszólalásával 77 kapcsolatban kiadott egy intézkedést, hogy az 1945-ös magatartástól eltérőn a szavazóhelyiséget kizárólag csak az arra kijelölt tagok látogathatják. Az 1945-ös választásoknál ellepték a szavazóhelyiséget, úgyhogy zavarta a szavazás nyugodt menetét. Most pláne 10 párt indul, úgyhogy nagy tumultus támadna. A minisztereket is kéri, mivelhogy választás szempontjából ők épp olyan polgárok, mint bárki más, hogy szintén tartózkodjanak attól hogy a szavazóhelyiségeket látogassák. 76 A Belügyminisztérium 84 226/1947./II. 1. sz. előterjesztése és rendelettervezete nem csak a kitelepülésre kötelezett és az érvényben lévő 12 330/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 29.), a 7970/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. július 16.), valamint a 4300/1947. sz. rendelet (MKRT 1947. április 4.) hiányosságait kihasználó németek ellen, hanem az ehhez segédkezet nyújtó magyar lakosság ellen is irányult., A szóbanforgó rendelkezések — olvasható az előterjesztésben — céljukat csak akkor érhetik el, ha a Németországba áttelepülésre kötelezett személyek rejtegetőinek megbüntetését lehetővé tesszük. Az áttelepülés elől megszökött németet ugyanis sokszor azért nehéz elfogni, mert egyesek tudatosan rejtegetik. A rejtegetőket azonban megfelelő jogszabály hiánya miatt eddig megbüntetni nem lehetett." Ezért öt évig terjedhető fogházbüntetést helyezett kilátásba a rejtegetek számára. A javaslat kitért egyébként azokra az esetekre is, amikor az áttelepítési kötelezettség megállapítása, illetőleg végrehajtása után merült fel olyan bizonyíték, amely alapján egyeseket mentesíteni lehetett - s vagyonukat már kiosztották Csehszlovákiából áttelepített magyaroknak vagy más telepeseknek. Ilyen esetben a vagyon visszaszolgáltatását javasolta Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 10 515/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 31. A rendelet kitért arra az esetre is, ha az áttelepülésre kötelezést, illetve a vagyontárgyak elkobzását az arra illetékes hatóság hatálytalanította, továbbá arra is, hogy ha az ilyen német személy vagyonát időközben telepítési vagy más földbirtokpolitikai célra felhasználták. Az ilyen esetben fizetendő kártérítés, illetve csereingatlan biztosítása tekintetében készíthetett rendelettervezetet a Földművelésügyi Minisztérium is. Erre vonatkozott Bárányos megjegyzése. 77 Lásd a jelen jegyzőkönyv 1. napirendi pontját.
