Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [18.] 198.1947. augusztus 28.

53. [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a szövetséges hatalmak hatóságai és egyéb szervei által igénybe vett és megürülő lakásokkal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában. [Mihályfi mb.] Külügyminiszter: A Budapesten székelő külképviseletek lakáskérelmei a Külügyminisztérium kérésére elsőbbségben részesüljenek. Pongrácz Aladár kéri levenni, mert részletes észrevételt ad a Miniszterelnökség és a miniszterelnök határozott kérése, hogy vegyék le. [Molnár] Népjóléti miniszter: Leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

55 54. [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában.

56 [Rises] Igazságügyminiszter: Most kapták még csak meg, nem tudnak észrevételeket tenni. 55 A Népjóléti Minisztérium szám nélküli előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, hogy a békeszerződés ratifikálása következtében a szövetséges hatalmak katonai és polgári szervei Budapesten nagyobb számban ürítettek ki olyan lakásokat, amelyeket korábban lefoglaltak, s a régi bérlők, valamint hajléktalanok egyaránt bejelentették igényüket ezekre. Már felkérte a főváros polgármesterét, hogy további intézkedésig zárolja ezeket a lakásokat, másrészt viszont javasolta, hogy sürgősen alakítsanak döntőbizottságot a lakásigények elbírálására. Az előterjesztés mellett megtalálható rendelettervezet szerint e bizottság elnökét a népjóléti miniszter, egy-egy tagját pedig a kisgazdapárt, a kommunista párt, a szociáldemokrata és a parasztpárt jelölte volna ki. A Népjóléti Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon e tárgyhoz a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést fűzték: „A kérdéshez részletes észrevételt fogunk adni. A leghatározottabban ellenezni kell, mert eddig ez a kérdés a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott és nem adhatjuk ki a kezünkből. A főváros is tiltakozik. Ismerjük a népjóléti miniszter szigorú felfogását és ezt a kérdést csak egy teljesen pártatlan szervezet hatáskörébe utalhatjuk. Javaslom tehát: hogy a kérdést az Igazságügyminisztérium, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium valamint a Főváros tárcaközi bizottsága dolgozza ki, vagy pedig a Miniszterelnökség rendelkezzék továbbra is a lakásügyi kérdésekben, de nincs észrevételünk az ellen, hogy a Külügymimsztérium, a Miniszterelnökség és a Népjóléti Minisztérium megbízottaiból létesült bizottság meghallgattassék előzetesen." 56 A Népjóléti Minisztérium 221 242/1947. II. sz. előterjesztésében a társadalombiztosításban résztvevők javára javasolta módosítani a korábbi jogszabályok előírásait. így az önkéntes továbbfizetők járulékának megállapítása terén rugalmasabb eljárást tett lehetővé; javasolta a családtagok részére engedélyezett ápolási időtartamot felemelni; lehetőséget kívánt teremteni az anyasággal járó segélyek kedvezőbb megállapítására; a temetkezési segély felemelésére; hosszabb kórházi ápolás idejére is javasolt bizonyos készpénzsegélyt folyósítani, a kórházi ápolás idejére a családtagok számára fizethető segély összegét javasolta felemelni; szükségesnek mondta a tuberkulózisban szenvedő betegek kórházi ápolási idejének felemelését; a háztartási alkalmazottakkal szemben az ellátás terén fennállott hátrányos megkülönböztetések megszüntetését; javasolta a betegségbiztosításba bevont családtagok körének kiterjesztését, a fogpótlási kedvezmény kiterjesztését; a terhességi, szülési segély feltételeinek kedvezőbb megállapítását; szükségesnek mondta a baleset folytán súlyos keresőképesség-csökkentést szenvedett biztosítottak, továbbá a nyugdíjban részesülők és családtagjaik betegség- illetve társadalombiztosításának rendezését. Ismé-