Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [18.] 198.1947. augusztus 28.
[Rajk] Belügyminiszter: És nem törlik ki az illetőt a listáról? [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Nem. Ahányszor az ember kér, annyiszor adnak. [Rajk] Belügyminiszter: Nem helyes a közellátásügyi miniszter információja[Erőss] Közellátásügyi miniszter: 0 a saját szemével 7 lapot látott valakinél. Azt gondolja, hogy úgy történik a kiadás, hogy beírja az elnök, hogy kiadta a néyjegyzék-kivonatot. [Rajk] Belügyminiszter: Ezt egész részletesen előírja az 1945-ös törvény és a végrehajtási utasítás. 4 Köteles az illető személyazonosságát igazolni, az elnök pedig köteles az ülető nevét kihúzni a listáról. Bevezetni, hogy kapott névjegyzék-kivonatot, tehát ott már nem szavazhat. Továbbá a végrehajtási utasításban az is benne van, hogy 30-án lezárul a névjegyzék-kivonat kiadás, akkor az elnök köteles a rákövetkező nap 12 órájáig elmenni a helyi törvényhatósági vezetőhöz és bemutatni hány személyt húzott ki, hány szavazólapot kapott és hány maradt nála. Köteles vele elszámolni egész bankjegyszerűen. Kettős biztosíték van felállítva. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Ez így elmondva az, amire ő kilyukadni kívánt. Az ő saját tapasztalata az, hogy 7 néyjegyzék-kivonatot mutatott fel ugyanaz az ember nála. 4 Az 1945. évi VIII. tc. csak nagyon érintőlegesen szólt a névjegyzék-kivonattal kapcsolatos eljárásról. 36. §-ának (2) bekezdése csak a szavazatszedő bizottság tagjai, segéderői esetében tartotta lehetséges megoldásnak, ha más szavazókör választói névjegyzékében voltak felvéve, mivel ezek ott szavaztak, ahol a bizottság működött, továbbá a szavazatszedő bizottság mellé küldött pártbizalmiak, illetve a választási bizottság tagjai, segéderői és a melléje kiküldött pártbizalmiak esetében, mivel ez utóbbiak a választási bizottság székhelye szerint illetékes legközelebbi szavazóhelyiségben szavaztak. „Mindazok — olvasható a törvényben e kategóriákra vonatkoztatva —, akik a fentiek szerint nem saját szavazókörükben szavaznak, az illetékes szavazatszedő bizottság elnökétől saját személyükre vonatkozó névjegyzék-kivonatot kapnak, melyet a szavazáskor bemutatnak és leadnak. Ezeket a szavazatszedő bizottság összegyűjti." Majd a 37. § (1) bekezdésében e kérdésről még a következő olvasható:, A szavazás megtörténtét a bizottság elnöke a választási névjegyzéken, illetőleg a 36. § (2) bekezdésben szabályozott esetben a választói névjegyzék-kivonaton a választó neve mellett feltünteti." A 40. § (1) g) pontja szerint a szavazás lefolyásáról felvett jegyzőkönyvben fel kellett tüntetni az idegen szavazókörökhöz tartozó szavazók számát. Az 1945-ös törvény végrehajtási utasításaiban nem tértek vissza erre a kérdésre. Az országgyűlési választásokról szőlő 1947. évi XXII. tc. 17. §-a az 1945. évi VTÍL tc. 36. §-át a következőkkel egészítette ki: „azok, akik valamely körzet névjegyzékében választójogosultakként felvétettek, az illető körzet helyett tartózkodóhelyük körzetében szavazhatnak, ha választójogosultságukat a névjegyzék kivonatával igazolják. A névjegyzékkivonat kiadásának és a szavazásnak módját a belügyminiszter az 1945. VIII. tc. 36. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével rendelettel szabályozza. Az így leadott szavazatok a szavazás helye szerinti választókerület lajstromaira számíttatnak." A tartózkodási helyen való szavazással kapcsolatos belügyminiszteri rendelkezéseket az 510 005/1947. BM sz. rendelet (MKRT 1947. július 30.) IV fejezetének 16. §-a, valamint — a hadifoglyokra vonatkoztatva — az 510 006/1947. BM sz. rendelet (MKRT 1947. augusztus 5.) 4. §-a tartalmazta.
