Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.
[Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát az üzletszerzők jogviszonyának szabályozása tárgyában. Rákosi Mátyás: Közöljék a Szakszervezettel, hogy a választások utáni első minisztertanács fogja tárgyalni. [Ries] Igazságügyminiszter: Előterjesztését leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 54 50. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Pászkán Mihálynak a 10 340/1946. ME sz. rendelet alapján törvényszéki bíróvá való kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 55 51. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Kemény István kúriai bírói kinevezése tárgyában. 56 Minisztert anács az előterjesztéshez hozzájárult. latos társadalmi, gazdasági, pedagógiai és egyéb problémák iránt kellő fogékonyságot és érdeklődést tanúsító elnök szakszerű irányításával olyan bírákból tervezték létrehozni, akik munkásságukat kizárólag a fiatalkorúak ügyeinek szentelik. A tapasztalatokra hivatkozva az új bíróság tevékenységének lényegét nem kizárólag az ítélkezésben, hanem a patronázs tevékenységben, az utógondozás megszervezésében, a társadalmi érdeklődés felkeltésében, a társadalmi szerveknek az igazságszolgáltatás működésébe történő bekapcsolásában jelölte meg. Minthogy elsősorban Budapesten és környékén alakult ki nagyobb mértékben fiatalkori kriminalitás, s csak itt működtek azok a társadalmi és pedagógiai intézmények, amelyek a bíróság munkáját kiegészíthették, nem utolsó sorban pedig az anyagi lehetőségek szűkössége miatt is egyelőre csak a fővárosban tervezte a fiatalkorúak törvényszékének megszervezését, illetékességét azonban javasolta kiterjeszteni a pestvidéki törvényszék területére is. Az előterjesztés mellett megtalálható a törvénytervezet szövege. Lásd az 1947. évi XXIX. tc.-t. 54 Előzményét lásd a 16. [196.] sz. jegyzőkönyv 77. napirendi pontjában. Az Igazságügyminisztérium T.3016/1947. sz. előterjesztése arra irányult, hogy az utazók, ügynökök és más üzletszerzők részére is biztosítsák mindazokat az előnyöket, illetőleg jogokat, amelyek a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint az alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalókat megillette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mivel az ügynökök rendszerint nem csak egy cég részére közvetítenek üzleteket, a szabályozás során rendezni kell azt a kérdést is, hogy a munkáltatókat terhelő kötelezettségek miként oszthatók meg, továbbá a munkáltatók személyében vagy számában beállott változások hogyan érintik ezt. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Az Igazságügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra e tárgyhoz a következő megjegyzést fűzték: „Aggályos az a rendelkezés, hogy három közvetítés már szolgálati viszonyt létesít. Az biztos, hogy szociális szempontból foglalkozni kellene a helyzetükkel, de egy ilyen rendelkezés megzavarná a gyakorlatilag elfogadott üzletviteleket." 55 Az Igazságügyminisztérium 15 265/1947. sz. előterjesztéséből kitűnik, hogy dr. Pászkán Mihály (1914-) bár kitűnő minősítéssel tette le vizsgáit, 1939 után származása miatt állandóan mellőzték az előléptetéseknél. Bírói kinevezését már 1945-ben javasolták, de mivel orosz hadifogságból 1947-ben térhetett haza, ennek rendezésére is csak ekkor kerülhetett sor. 56 Az Igazságügyminisztérium 14 270/1947. sz. előterjesztése szerint dr. Kemény Istvánt (1874-?), a volt Országos Földbirtokrendező Bíróság bíráját 1942-ben szabálytalanul nyugdíjaz-
