Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.
esnek ebbe. Meg kell mondani, hogy itt vannak bizonyos siránkozásuk, amiknek teljes egészében nem kell hitelt adni. Ilyen volt pl. Dorogon és Tatabányán is. Egyszerre a leggazdagabb svábok elszerződtek a bányába és pár heti munkával próbálják kijátszani a rendeletet. Ezeket a szempontokat nem veszik figyelembe, hanem időponthoz kötik ennek a feltételnek elfogadását. A pénzügyminiszter által említett szempont szerint már most is egyéni elbírálás van. 8 napra ki keU függeszteni a községházán a névjegyzéket és ez ellen az illetők fellebbezhetnek. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ez helyes. [Rajk] Belügyminiszter: Arra kéri a minisztertanácsot, hogy ebben az értelemben folytathassák továbbra is a svábok kitelepítését. Rákosi Mátyás: És udvarias választ kell adni Mindszentynek. [Rajk] Belügyminiszter: Ma már a második szerelvény is elindult és ebben a hónapban így 10 000 svábot fogunk kivinni. Bár nem egészen ésszerű, de éppen gazdasági szempontokat és [a] társadalmi megbékélés szempontjait is figyelembe véve, úgy csinálják, hogy mindenütt úgy érezzék, miszerint az öszszes telepes községből a legsúlyosabb eseteket összeszedik és már azokat a 10 000-rel elviszik. Ez nem egészen gazdaságos, de ésszerű. A tavalyi kitelepítésnél is elhangzottak olyan kijelentések, hogy a termésnek ártani fog, és mégsem volt semmi hatása. Akkor is tele volt az ország sírással, hogy ez nemzetgazdasági katasztrófát fog előidézni. O járt Tolnában és Baranyában, de sehol nem látott annyi megművelt földet, mint ott. Pedig a legnagyobb dologidőben vittük ki onnan a svábokat. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Szeretné felhívni a figyelmet az úgynevezett hűség-mozgalomra, 26 amely a legnehezebb időben keletkezett. Ennek a mozgalomnak legalább a vezetőit, akik nyíltan kiálltak a magyarság mellett és szervezkedtek a németek ellen, kivételezni kellene. Rákosi Mátyás: Ezeknek a nagy része is olyan volt, mint a mostani ellenállók. Minisztertanács a svábok kitelepítésével kapcsolatban az érvényben lévő álláspontját tartotta fenn a kitelepítés sorrendjét illetve. 26 Hűség a Hazához mozgalom, vagy Treubewegung a magyarországi németek Hitler- és Volksbund-ellenes mozgalma Perczel Béla vezetésével 1942 márciusában alakult. Központja Bonyhád volt. Szervezeteket hozott létre a németek által lakott vidékeken. Mintegy 20 000 tagja volt. Berencz Ádám szerkesztésében Die Donau címen lapot adtak ki. A vezetőség tagja volt, az említett Perczel Béla nyugalmazott főispánon kívül, Bauer József apátplébános, dr. Krasznai István főszolgabíró, dr. Lehmann István orvos, Gömbös Miklós, Kunszt Henrik és Tomka Gusztáv tanár. Felléptek az SS-toborzások ellen is. Magyarország német megszállása után feloszlatták, vezetői közül többeket deportáltak. 1945 októberében memorandumban kérték mozgalmuk ellenálló jellegének hivatalos elismerését; erre 1947. július 3-án ráírták: .Aktualitását elvesztette." (MOLXTX-B-l-r 1947-644. tétel-7163, 56. d.)
