Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.
korlatban is érvényesült, most pedig ezek a svábok, akik magukat magyar nemzetiségűnek vallották, kitelepülésre íródtak, és ez óriási bizonytalanságot okozott, és ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, mert a potsdami egyezmény teljesen a kormányra bízta azt, miként rendezi a kérdést. Az ember kétségtelenül örül, ha ezek a községek magyar községek lesznek, véleménye azonban az, hogy azok, akik magukat magyar nemzetiségűnek vallották, itt maradjanak, de ezt a kérdést el kell dönteni. Ez az igazságtalanság súlyos tehertétel. [Vferes] Építési és közmunkaügyi miniszter: Sok mindenféle szempont van, azonban a belügyminiszter szempontja a magasabb szempont. Azt hiszi, hogy a katolikus egyház örök elveinek megfelelően elmondotta elveit és így a dolog felett napirendre lehet térni. [Ries] Igazságügyminiszter: Nem olyan egyszerű a kérdés, mint ahogy Veres miniszter úr mondja. Nagyon sok magyar ember gyalázatosan viselkedett, azokat sokkal hamarabb kellene kitelepíteni, mint azokat a svábokat, akik baloldaliak voltak akkor is, amikor az csendőrszuronyt jelentett. Most csinálunk egy újabb zsidókérdést. Ugyanazt csináljuk a svábokkal, válogatás nélkül ítéljük el őket. Kapott Németországból egy kitelepített svábtól levelet, az illető egy betűt sem tud németül. Szerinte nem lehet ott kibírni, mert a németek mind nácik. Nem tud németül, ezért nem bír munkát kapni. Az, hogy valaki magát német anyanyelvűnek vallotta, a környezetből származik. Ha valaki 1941-ben be merte írni egy sváb községben, hogy magyar nemzetiségű, az hitet tett a magyarsága mellett. Ha már szükséges egy ilyen operáció, felesleges, hogy melléje vágjunk és nemes részeket is sértsünk. Ez a kérdés így nincs elintézve. Különösen akkor, ha maradnak itt Volksbundisták. Itt nem lehet vitás, hogy ezek milyen álláspontot foglalnak el Magyarországgal szemben. Ezer és ezer ilyen ember van Magyarországon. Azt mondja, maradjanak a mellett, hogy először menjenek a Volksbundisták és SS-ek, azután a német nemzetiségűek és a német anyanyelvűek közül azok, akik fasiszták voltak. Ez a kérdés kétségkívül nagyon keserves kérdés a számunkra. [Ries] Igazságügyminiszter: 22 Az ellenforradalom idején Soroksáron szociáldemokrata képviselőt választottak. Szakasits Árpád államminiszter: A német települések célját a minisztertanács jól ismeri. A német imperialista törekvések előretolt hadállásai voltak, ezeket felrobbantani a demokrácia kötelessége. Hogyan hajtsuk végre, ez egy másik kérdés. Nem a gazdagok felé kell hajolnia a szívünknek, hanem a szegélálható. Részletesebben lásd Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét. 1993. 103-151. pp. 22 Lehetséges, hogy csak véletlenül írták ki ismételten azt, hogy az igazságügyminiszter szólt hozzá, de az is lehet, hogy közben valaki más is felszólalt, akinek a szavait nem rögzítették a jegyzőkönyvben, csak az utána ismételten felszólaló igazságügyminiszter által mondottakat.
