Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege
a Szociáldemokrata Párt a Magyar Függetlenségi Párt a Nemzeti Parasztpárt a Független Magyar Demokrata Párt 14,9%-átés 13,4%-át és 8,3%-át és 5,2%-át és 1,7%-át és 1,4%-át és 1,0%-át és 67 mandátumot, 49 mandátumot, 36 mandátumot, 18 mandátumot, 6 mandátumot, 4 mandátumot, 3 mandátumot kapott 249 a Magyar Radikális Párt a Keresztény Női Tábor a Polgári Demokrata Párt Az összesen 411 mandátum többségét így továbbra is a kisgazdapárt és a többnyire belőle kivált ellenzéki pártok szerezték meg; miután azonban a Választási Bíróság — amelyben a baloldali pártok többségben voltak — a Magyar Függetlenségi Párt mandátumait hamis ajánlásokra hivatkozással, a pótlás lehetőségének kizárásával megsemmisítette, 250 a kommunista párt és szövetségesei abszolút többséghez jutottak. Mindez nemcsak a kommunista párt választási taktikájának sikerét, a jobboldal háttérbeszorulását, hanem a választópolgárok tényleges szándékának meghamisítását jelentette, s a számos párt részvétele ellenére a többpárt-rendszer, a demokrácia felszámolását, az egypárt-rendszer kialakításának az árnyékát is előre vetítette. A magyar társadalomnak csalatkoznia kellett a békeszerződés életbelépésével kapcsolatos várakozást illetően is. A békeszerződést még az előző kormány tárgyalta, majd 1947 júniusban a Nemzetgyűlés becikkelyezte, 251 tehát ismert volt a közvélemény előtt a tartalma, nem ezzel volt kapcsolatos a várakozás. A fegyverszüneti állapot s a mindenható Szövetséges Ellenőrző Bizottság megszüntetésével együtt a szovjet hadsereg kivonását, az ország szuverenitásának helyreállítását remélték az emberek a békeszerződés életbelépésétől, 1947. szeptember 17-étől. Nem ez következett be: az Ausztriában állomásozó szovjet egységekkel való összeköttetés fenntartása címén maradt szovjet katonaság az országban. A szovjet befolyás folyamatos érvényesülését ekkorra már számos gazdasági egyezmény, intézmény - és a választásokon elért baloldali térnyerés, a kommu249 Lásd részletesebben: A parlament összetétele és működése (Tombor László). In: A magyar parlament 1944-1949. Guliver Lap- és Könyvkiadó, 1991. 254. p. Gyarmati György érdekes elemzésében kimutatta, hogy a Baloldali Blokk szavazataránya, illetve az ellenzék együttes részesedése közötti csekély különbség folytán, elvileg felvetődhetett volna a nagy vesztes, a kisgazdapárt „mérleg" szerepe. A korabeli helyzetben azonban minimális politikai realitása sem volt annak, hogy a kisgazdapárt merte volna vállalni a jórészt belőle kivált ellenzékkel való összefogást. Gyarmati György: „Itt csak az fog történni, amit a Kommunista Párt akar!" Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez. Társadalmi Szemle 1987. 8-9. sz. 159. p. 250 A választójoguktól adminisztratív úton megfosztottak 467 853-as számán túl, az MFP-re esett és megsemmisített 670 547 szavazattal együtt, összesen 1 137 400 állampolgári akaratnyilvánítás nem érvényesülhetett vagy ment veszendőbe. Gyarmati György uo. 161. p. 251 Lásd az [1.] 181. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját és 7. sz. jegyzetét.
