Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.
Ezen határozat szem előtt tartásával utasítást kérek a t. minisztertanácstól, hogy az összegszerűség tekintetében újabb magyar ajánlatként milyen álláspontot foglaljak el. Ismételten kérem a t. minisztertanács álláspontját, hogy tegyek-e a kiegyenlítésre vonatkozóan bármilyen ajánlatot, minthogy előreláthatólag a szovjet bizottság részéről fel fog vettetni az a kérdés, hogy kívánja a magyar kormány az általa felajánlott, illetőleg a későbbi megegyezés során megállapítandó összeget rendezni. II. Tájékoztatom a t. minisztertanácsot, hogy a távollétemben dr. Vásárhelyi István államtitkár vezetésével tovább folytatott moszkvai tárgyalásokon, melyeket szovjet részről Jemcsenko osztályfőnök vezetett, átadatott 11-én egy újabb jegyzőkönyvtervezet. 100 Ez a Szovjetunió tulajdonába átment német vagyonok passzíváival kapcsolatban azt kívánja, hogy harmadik személyeknek a Szovjetunió tulajdonába átment német vagyontárgyakkal kapcsolatos — az 1945. január 20. napja előtt, vagy utána, de a SZEB hozzájárulása nélkül keletkezett — követelései bíróilag ne legyenek érvényesíthetők. Ezt a szovjet bizottság jogszabály kibocsátásával kívánja elérni, annak kibocsátásáig pedig haladéktalanul intézkedést kér a folyamatban lévő peres, illetőleg peren kívüli eljárás felfüggesztése tárgyában. Az Igazságügyminisztérium illetékes osztályával egyetértésben felfogásom az, hogy a német vagyontárgyak átadása az aktívák és passzívák összevetése utáni aktív egyenleg átadását jelenti, mert ellenkező esetben nemcsak német vagyontárgyakat adnánk át, hanem magyar vagyont (követeléseket) is, amire pedig sem a potsdami, szerződés, sem pedig a még hatályban nem lévő békeszerződés nem köteleznek. Kívánja továbbá a Szovjetunió, hogy nyilvánítsuk semmissé mindazokat a jogcselekményeket, amelyeket a Szovjetunió tulajdonába átment volt német vagyontárgyak tekintetében az 1945. évi január hó 20. napját követően a SZEB hozzájárulása nélkül történtek. Ezzel kapcsolatban álláspontom az, hogy ezeket a jogcselekményeket általánosan semmissé nyilvánítani nem lehet. A magyar kormány minden intézkedést megtett arra vonatkozólag, hogy a német vagyon tekintetében a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségeknek eleget tegyen: a német vagyont zár alá vette, arra vonatkozóan bejelentési kötelezettséget rendelt el és a német vagyonnak a Szovjetunió részére való átadását is elrendelte. Ezeknek a rendelkezéseknek a megszegőivel szemben az érvényes magyar jogszabályok szerint mind büntetőjogi, mind magánjogi úton el lehet járni. A 100 Lásd a 16/b. sz. mellékletet.
