Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.
[Bárányos] Földművelésügyi miniszter: A kitelepítésre kijelölt időben veszti el. [Ries] Igazságügyminiszter: Ezt a kérdést meg kell nézni. Mert aki kimegy az országból, az megszerzi a német állampolgárságot, de aki nem megy ki, az hontalanná lesz. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Ezt az igazságügyminiszterrel ki kell tárgyalni. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. Rákosi Mátyás államminiszter: A külügyminiszter kéri, hogy soronkívül ő következzék, mert a köztársasági elnök magához kérette. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 11. [Mihályfi mb.] Külügyminiszter előterjeszti javaslatát a hágai Állandó Választott Bíróság magyar nemzeti csoportjában megüresedett helyek betöltése tárgyában. [Ries] Igazságügyminiszter: Nem tartja helyesnek Gajzágó kiküldését, mert nem kiváló jogász. Van egy könyve, az sem egészen kifogástalan. Nem akarja bántani az öreg Szladitsot, de 78 éves ember. O úgysem megy már ki Hágába. Gajzágó helyett javasolja Csánk Bélát, mert jobbnak tartaná őt. Szladits-ot azonban presztízsből nem érintené. [Mihályfi mb.] Külügyminiszter: Csánkot elfogadja Gajzágó helyett és így terjeszti elő javaslatát. Minisztertanács az előterjesztéshez azzal a módosítással járult hozzá, hogy Gajzágó személye helyett Csánk Béla kerül kinevezésre. 38 38 A Külügyminisztérium 104 210/10. a./1947. sz. előterjesztésében rámutatott arra, hogy az 1899. és 1907. évi hágai nemzetközi békeértekezlet által létrehozott Állandó Választott Bíróságba (Cour Permanente d'Arbitrage) minden szerződő állam — így Magyarország is — hat-hat évi időtartamra legfeljebb négy, a választott bírói tisztség gyakorlására alkalmas egyént jelölhetett ki, akiket, mint a bíróság tagjait lajstromba foglaltak és a szerződő hatalmak, amelyek a közöttük felmerülő vitás ügy elintézése végett a bíróságokhoz fordultak, ebből a lajstromból választották ki az adott vitás ügy elintézésére alkalmas bírákat. E választott bíróság mellett a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) 1920. december 16-án Hágában Állandó Nemzetközi Bíróságot (Cour Permanente de Justice Internationale) állított fel. Ez utóbbi helyébe, a régi szervezeti szabályzat módosításával, a Nemzetek Szervezetével (ENSZ-szel) kapcsolatban álló Nemzetközi Bíróság (Cour Internationale Justice) lépett. Ez utóbbi bíróság szabályzata szerint ennek tagjait az ENSZ közgyűlése a hágai Állandó Választott Bíróság nemzeti csoportjai által ajánlott személyek jegyzékéből választja. Abból a szempontból volt jelentősége tehát annak, hogy olyan jogászok kerüljenek a hágai nemzetközi bíróság magyar nemzeti csoportjába, akiknek esélyük volt arra, hogy esetleg megválasztják, illetve közülük valakiket az ENSZ alapokmánya értelmében szervezett Nemzetközi Bíróság tagjául. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban arra, hogy a két világháború között Magyarországnak nem sikerült a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságban helyet kapnia, aminek a politikai viszonyok mellett főként az volt az oka, hogy kevés olyan magyar nemzetközi jogász volt,
