Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.
[Ries] Igazságügyminiszter az előző előterjesztéshez kapcsolódik Major Akosnak a IV fizetési osztályba leendő kinevezése. Kéri ehhez is a minisztertanács hozzájárulását. 106 Minisztertanács Major Ákosnak a IV fizetési osztályba való kinevezéséhez hozzájárult. 83. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti 14 929/1947. sz. javaslatát Vincenti Gusztáv és társai, valamint 14 941/1947. sz. javaslatát Borbély Miklós és társai kinevezése tárgyában. [Gero] Közlekedésügyi miniszter: Oly sok személyről van szó, hogy még nem tudta átnézni. Kéri levenni és jövő héten újra hozni. [Ries] Igazságügyminiszter: Leveszi előterjesztését a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 107 Dr. Sacher Róbert (1878-?) 1903-tól folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1945. szeptember 29-tól a Népbíróságok Országos Tanácsánál mint a Polgári Demokrata Párt részéről beküldött tag működött. Dr. Vita Gyula (1881-?) 1908-tól ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1946. április 20-tól a Szociáldemokrata Párt által beküldött tagként vett részt a Népbíróságok Országos Tanácsának munkájában. Dr. Szabó Zoltán (1900-?) 1926-tól a pécsi törvényszéken, majd a járásbíróságon dolgozott. 1937-ben kinevezték szekszárdi áílamügyésszé. 1939-ben Pécsre, 1940-ben a budapesti államügyészséghez helyezték át. 106 Az Igazságügyminisztérium 15 290/1947.1. sz. alatt tett előterjesztést. Major Ákos (19081987) 1928-ban belépett a katonai igazságügyi szolgálatba. 1931-ben szerzett jogtudori oklevelet. 1933-ban hadbírói, 1946-ban egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1946 novemberében saját kérelmére szolgálaton kívüli állományba helyezték és szolgálaton kívüli hadbíró vezérőrnaggyá nevezték ki. Népbírósági szolgálatra jelentkezett, előbb mint tanácsvezető, majd mint a budapesti népbíróság elnöke működött. 1946. november 25-től a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke volt. 107 Az igazságügyminiszter 14 929/1947. sz. előterjesztésében összesen 176 bíró, köztük dr. Vincenti Gusztávnak a budapesti ítélőtábla elnökévé és dr. Somogyi Ödönnek a Kúria másodelnökévé; 14 941/1947. sz. előterjesztésében pedig 35 államügyész, köztük dr. Borbély Miklós, dr. Baktay Miklós, dr. Buzássy Lajos, dr. Asbóth Frigyes Dezső és dr. Zaboretzky Ervin kinevezésére tett javaslatot. Dr. Vincenti Gusztáv (1889-?) közszolgálatát 1911-ben kezdte, 1930-ban kúriai bíróvá, 1940ben a budapesti ítélőtábla alelnökévé nevezték ki. Gál László igazságügyminisztériumi osztályfőnökkel közösen gondozta, jegyzetelte a Corpus Juris Hungarici 1945 utáni köteteit. Dr. Somogyi Ödön (1896-?) 1919-ben az Igazságügyi Népbiztosság személyzeti osztályát vezette, ezért az ellenforradalom idején elbocsátották, három és fél év államfogházra ítélték. 1930tól ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1945 után a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze. 1945. augusztus 28-tól kúriai tanácselnök volt. Dr. Borbély Miklós (1892-?) ügyvédként dolgozott, majd 1929-ben államügyészi kinevezést kapott. 1939 májusában a nyíregyházi ügyészség elnökévé nevezték ki. Ekkor pestvidéki vezető államügyésszé javasolták kinevezni.
