Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.
76. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát a Magyar Nemzeti Bank működésére vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 4920/1946. ME sz. rendelet módosítása tárgyában. 91 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 77. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti javaslatát állami kezességvállalás tárgyában a Műszaki és Vegyiművek 350 000 forint összegű hitelével kapcsolatban. 92 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. sürgetése következtében az 1919. évi XVII. néptörvény, majd az 1920. évi XX. tc. visszaállította a külön bírói státust. A közszolgálati illetmények és nyugellátások tárgyában kiadott 2500/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. június 17.) államgazdasági és pénzügyi okokból megszüntette a tisztviselői különstátusokat és minden kategóriát az egységes állami illetményrendszerbe sorolt be. Időközben azonban egyes tisztviselői külön státusok (a MAV-nál, a Postánál) visszaálltak. Ezért, hivatkozva arra, hogy a bírák és ügyészek — törvény által is megkívánt módon — magasabb képesítésűek és más alkalmazottakkal szemben semmiféle mellékfoglalkozást nem vállalhatnak, kérte a külön státus visszaállítását. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete, amit később jelentősen átalakítottak, például az eredetileg tervezett hat helyett tizenhat fizetési csoportot vezettek be. A Gazdasági Főtanács két alkalommal is foglalkozott a kérdéssel. Az első tárgyalás alkalmával is kinyilvánította, hogy egyetért az ítélőbírák és az államügyészek külön státusának visszaállításával, viszont kérte, hogy a kezdő ítélőbírói és államügyészi illetmény általában a megfelelő közalkalmazotti státus szerinti illetmények 50%-kal növelt összegénél magasabb ne legyen. Megfontolandónak tartotta továbbá a 16 fizetési fokozatból álló illetményskála bevezetését. Észrevételei alapján a pénzügyminiszter, az igazságügyminiszter és a Gazdasági Főtanács főtitkára által átdolgozott tervezetet ismét tárgyalva fogadta el a javaslatot. (MOL XIX-A-10, 19. d. 1947. augusztus 13. 1. napirendi pont, illetve augusztus 27. 35. napirendi pont) Lásd a 10 580/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 30. Az előterjesztés mellett megtalálható a vallás- és közoktatásügyi miniszter e kérdéssel kapcsolatos 6021/1947. eln. sz. levele, amelyben kérte, hogy a rendeletet terjesszék ki a Közalapítványi Ugyigazgatóság bírói képesítéshez kötött állást betöltő tagjaira is. Ez így nem került be a rendelet végleges szövegébe. 91 A Pénzügyminisztérium 162 570/1947. IV sz. előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bank működéséről szóló 4920/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. május 7.) érvényének és a kirendelt kormánybiztos felhatalmazásának december 31-éig történő meghosszabbítását javasolta. Ezt azzal indokolta, „hogy a Nemzetgyűlés feloszlatása miatt a Magyar Nemzeti Bank tervbe vett államosításéra vonatkozó törvényjavaslat csak a választások után, az Országgyűlés első ülésszakában kerülhet már csak letárgyalásra". Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 9700/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 10. 92 A Pénzügyminisztérium 176 498/1947. IV a. sz. előterjesztése szerint a Műszaki és Vegyiművek Rt. 100%-ban kincstári érdekeltségű vállalat volt. Lehetősége nyílt nagyobb mennyiségben bútort gyártani angliai exportra. Ehhez volt szüksége gépei, szerszámai kiegészítésére, illetve bizonyos átszervezésre. A felmerült költségekért a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal szemben vállalt készfizető kezességet a kincstár képviseletében a Pénzügyminisztérium.
