Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.
Honvédelmi miniszter [képviseletében Zentai Vilmos államtitkár]: Előterjesztését leveszi a napirendről. 52 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 30. Honvédelmi miniszter [képviseletében Zentai Vilmos államtitkár] előterjeszti javaslatát Olchváry Lászlónak az V. fizetési osztályba való kinevezése tárgyában. Rákosi Mátyás: Nyugatos volt. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Ez nem mindenképpen megbélyegző, lehet azért egy rendes ember. Rákosi Mátyás: Kérik levenni. Honvédelmi miniszter [képviseletében Zentai Vilmos államtitkár]: Előterjesztését leveszi a napirendről. 53 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 52 Az SKF Svéd Golyóscsapágy Rt. a göteborgi cég 1929-ben alapított magyarországi vállalata volt. Telephelye Budapesten a IX., Üllői u. 55. sz. alatt működött. A Honvédelmi Minisztérium 1947. július 28-án kelt szám nélküli előterjesztésében rámutatott arra, hogy 1944 szeptemberében az akkori honvédség igénybe vette az SKF Svéd Golyóscsapágy Rt. Magyarország területén tárolt golyóscsapágy készletét, ennek fejében a magyar fél 1947. július 23-án 1 567 639 Ft 47 fillér tartozást ismert el. Kérte, hogy az említett összeget a Honvédelmi Minisztérium rendkívüli hitelként igénybe vehesse és a svéd cég számára kiutalhassa azzal, hogy az összeg Magyarországon belföldi számlán használható fel és arról külföldre szóló transzferálásnak nem lehet helye. Hangsúlyozta az előterjesztés, hogy hasonló esetből kifolyólag mindazideig nem történt kifizetés. Az adott ügy kivételes kezelését többek között arra hivatkozással kérte, hogy a „magyar-svéd kereskedelmi és pénzügyi tárgyalások során Böhm Vilmos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter úr, Magyarországnak Stockholmban akkreditált követe a svéd delegáció vezetőjével közölte, hogy Magyarország a svéd hitelezőknek követelései tekintetében méltányos álláspontra fog helyezkedni, arra való tekintettel, hogy Svédország már az 1945. év tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után, a magyar iparnak nyersanyaghitelt bocsátott rendelkezésére, amivel lehetővé tette azt, hogy a magyar ipar a jóvátétel számára való munkát megkezdhesse". Az előterjesztés mellett megtalálható az ügyben tartott tárcaközi értekezlet jegyzőkönyve, valamint 1947. július 29-ei keltezéssel a Honvédelmi Minisztérium által a Pénzügyminisztériumhoz, valamint a miniszterelnökhöz intézett levél és a Gazdasági Főtanácshoz intézett előterjesztés másolata. Mindezekben hangsúlyozta, hogy javaslatát csak a Gazdasági Főtanács állásfoglalása után fogja a minisztertanács elé terjeszteni. A Gazdasági Főtanács Titkársága által készített 6111/1947. sz. előterjesztésből kitűnik, hogy a svéd cég 6 millió Ft követelést jelentett be. A Gazdasági Főtanács nem járult hozzá az 1946. július 28-a előtti szolgáltatásából kifolyóan a kincstárral szemben támasztott követelés kiegyenlítéséhez, „tekintettel arra, hogy ez a megoldási módozat az érvényben lévő valorizációs jogrendszer alapelveibe ütközik". Felkérte a pénzügyminisztert, adjon részletes utasítást a Svédországba utazó kereskedelmi küldöttségnek, „igyekezzék a svéd kormánnyal és az érdekeltekkel olyan megállapodásra jutni, amely a kérdést a stabilizáció előtti követelésekkel kapcsolatban követett gyakorlat szellemében rendezze, nehogy a követelés teljesítésének kényszerű megtagadása a Svédországgal való külforgalmi kapcsolatokat hátrányosan befolyásolja." (MOL XLX-A-10, 19. d. 1947. augusztus 6. 5. napirendi pont.) 53 Előzményét illetően lásd a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 84. napirendi pontját. A Honvédelmi Minisztérium 15 930/eln. Ksz. jogi-1947. sz. előterjesztése szerint dr. Olchváry László (1905-?)
