Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege
vállalatok működésével (anyag- és valutaellátásával, vám-, adó- és illeték- kedvezményeivel, osztalékuk és nyereségük felhasználásával) kapcsolatos eredeti igényeit. A háború folyamán különösen felerősödött német gazdasági térfoglalást a „felszabadulással" így a szovjet gazdasági befolyás váltotta fel - tulajdonképpen a korábbi német részesedésnél nagyobb mértékben, mivel a német tartozások nélkül vehette át a szovjet fél a német követeléseket, másrészt olyan külföldi cégek magyarországi befektetéseihez is hozzájutott, amelyekben a német tőke is részt vett valamilyen mértékben, nem szólva a háború során az egyes országok (Ausztria, Franciaország) megszállása után az ottani bankoktól erőszakkal megszerzett magyar részvényekről - amelyeket a szovjet fél szintén német tulajdonként kezelt. 208 Az említett tárgyalások csak az 1947. év végén zárultak ugyan, a zárójegyzőkönyvekben foglalt kötelezettségek, terhek részben már az első Dinnyés-kormány idején is jelentkeztek, illetve előre vetítették árnyékukat. 209 Ezekhez járultak a fegyverszüneti egyezményből következő, a Magyarországon tartózkodó szovjet hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásával - és nem utolsó sorban a jóvátételi kötelezettség teljesítésével járó terhek. 210 Mindezeken túl Magyarországnak voltak a nyugateurópai országok (elsősorban Anglia, Hollandia, Svájc, Svédország) felé is, a két világháború közötti 208 Az Egyesült Nemzetek 1943. január 5-én kelt ún. londoni nyilatkozata semmisnek minősítette Németországnak az általa megszállt országokban eszközölt érdekeltség- és jogszerzéseit. Ehhez a nyilatkozathoz a Szovjetunió is csatlakozott. Ennek ellenére például az osztrák Creditanstalt Bankverein magyar érdekeltségeit — amit a németek az Anschluss után szereztek meg — át kellett adni a Szovjetuniónak. Hasonló volt a helyzet a Magyar Általános Hitelbanknak a francia Union Européen és a Banque de l'Union Parisienne vezetése alatt álló csoport tulajdonát képező részvényekkel, amelyekre a németek 1941 után tették rá a kezüket. (MOL XLX-L-l-k 244. d. A magyarországi német vagyon átadása a Szovjetunió részére, továbbá Tallós György: A Magyar Általános Hitelbank. (1867-1948. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 325390. pp., valamint Borhi i. m. 74-75. pp.) 209 Lásd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 15/c. sz. mellékleteként közölt aide-memoire-t az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről, az államháztartás alakulásáról, az életszínvonal alakulásáról, a gazdasági és pénzügyi életre nehezedő terhekről. Lásd továbbá a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját és a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 76-78. napirendi pontját és mellékletét. Az e tárgyalásokon kényszerűen elfogadott szovjet követelések teljesítése vitte el a magyar dolgozók 1947 elején még ígéretesnek mutatkozó életszínvonal-emelkedésének további lehetőségét. Hónapok alatt semmivé váltak azok a közellátási és közérzetjavító intézkedések, amelyeket a kormány a munkáspártok nyomására a választások előtti időszakban hozott. 1947. és 1948. fordulóján a szakszervezetek ennek hatására már tiltakozni kényszerültek a viszonyok rohamos romlása ellen. 210 Szűcs László: A szovjet-magyar jóvátételi egyezmény. In Külpolitika. 1996. 2. sz. 93-119. pp. Az 1947. február l-jétől 1947. augusztus 1-jéig terjedő időszak jóvátételi szállításainak pénzszükségletéről lásd A magyar jóvátétel és ami mögötte van... 1945-1949. Válogatott dokumentumok. (Napvilág Kiadó. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Balogh Sándor és Földes Margit) c. kötet 19. sz. dokumentumát. 125-128. pp. Lásd továbbá a [2.] 182, sz. jegyzőkönyv 3., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 10. és a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 4. napirendi pontját, illetve jegyzeteiket.
