Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.
34. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a magánjogi szolgálati viszonyból eredő egyes követelések kiegyenlítése tárgyában. A pénzügyminiszterrel egyetértésben hozza ide ezt a rendeletet, amelyet a Magánalkalmazottak Szakszervezete nagyon sürget. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ez gazdasági főtanácsi határozat alapján keletkezett. Javasolja, hogy Antos államtitkár nézze meg, amennyiben nem talál benne kifogásolni valót, úgy a minisztertanácsi határozat váljék érvényessé. Minisztertanács a pénzügyi államtitkár hozzájárulásától függően elfogadta az előterjesztést. 36 elhagyott javak kezelésének kérdésére tér ki. így a már korábban kialakult álláspontnak megfelelően javasolta az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának a megszüntetését. A deportáltak és hadifoglyok méltánylást érdemlő érdekeire tekintettel javasolta az elhagyott javak fogalmának újbóli meghatározását. A továbbra is elhagyottnak minősülő javak kezelését az államra vagy az Országos Zsidó Helyreállítási Alapra vagy a gyámhatóságra, illetőleg a gyámhatóság által kirendelt gondnokra javasolta bízni. A kormánybiztosság felszámolásáról a Pénzügyminisztérium irányításával működő, a miniszterelnök és a pártok képviselőiből álló felszámoló bizottság útján kívánt gondoskodni, amely bizottságban tanácsadói minőségben a Gazdasági Főtanács, a pénzügyminiszter és a Pénzintézeti Központ kiküldötteinek is helyet biztosított volna. Jelezte az előterjesztésben, hogy néhány kérdésben a tárcákkal folytatott előzetes tárgyalások során nem alakult ki egységes álláspont s azt javasolta, hogy amennyiben az egyes tárcák továbbra is ragaszkodnak eltérő álláspontjukhoz ezekben a minisztertanács döntsön. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A földművelésügyi és a pénzügyi tárca által jelzett megjegyzések írásos anyaga nem található a jegyzőkönyv mellett. Az 1948. évi XVIII. tc. szólt az elhagyott javak kérdésének rendezéséről. Javaslatát 1948. április 29-én nyújtotta be az igazságügyminiszter az Országgyűléshez. 36 Az Igazságügyminisztérium T.2386/1947. sz. előterjesztése felhívta a figyelmet arra a bírósági gyakorlatra, hogy az 1946. augusztus 1-je előtt elértéktelenedett pénznemben keletkezett hátralékos munkabérkövetelést a hatályos kollektív szerződésben megállapított munkabérnek megfelelő teljes összegben ítélték meg, s így az elmaradt járandóságot érvényesítő felperes a többszörösét kapta meg annak, mint ami az esedékesség idején megillette volna. Rámutatott az előterjesztés arra is, hogy a nagyszámú elmaradt munkabérkövetelés forintösszegben való megítélése egész sor vállalat anyagi romlását vonta volna maga után. Mindezekre tekintettel, hivatkozva a Gazdasági Főtanács 1947. január 11-én hozott állásfoglalására (4741/1947. G. E sz. határozat) bemutatta rendelettervezetét, amely szerint az inflációs időből származó munkabérkövetelések pengő, illetőleg adópengő összegét átszámítási táblázat segítségével kell forintra valorizálni. Az ehhez tartozó táblázat az 1945. március 1-je és 1946. július 3 l-e közötti időszakra vonatkoztatva napokra lebontva jelölte meg, hogy hány pengő, illetve adópengő felel meg egy forintnak. Kimondta, hogy a jogerős bírói ítélettel vagy bírói egyezséggel már befejezett ügyekre nem terjed ki a rendelet hatálya. Kivette a rendelet hatálya alól azon személyek ügyét is, akik az igazolási eljárás folyományaként elvesztették ugyan az illetményekre, nyugdíjra való jogosultságukat, de később mégis igazolást nyertek. Ez utóbbiak az 1946. augusztus l-jét megelőző időre szóló illetményeik tekintetében a hatályos kollektív szerződés szerint a megfelelő forintösszeg 10%-át kaphatták meg a 4260/1947. ME sz. rendelet (MKRT 1947. április 4.) értelmében. Lásd a 9540/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 5.
