Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege

európai országoknak a tervvel kapcsolatos, július 12-ére Párizsba összehívott értekezletére. Megváltozott, megosztottabb lett a pártok állásfoglalása. „Kár lenne tagadni, hogy valamennyiünk számára megnyugtatóbb és jobb lett volna, ha Párizsban a közeledés jelei mutatkoztak volna meg" - írta a Népszava július 4-i számának vezércikkében. A Szociáldemokrata Párt a meghívással kapcsolatban leszögezte, hogy addigi politikájához híven, mindent el akar követni annak érdekében, hogy megakadályozza az európai államok két egymástól elszakított blokkba tömörülését. Ugyanakkor jelezte, hogy saját álláspontját igyekszik összehangolni a környező államok szociáldemokrata pártjainak állásfoglalásával.

191 Ezzel szemben a kommunista párt részéről Révai József, bár sajnálkozását fejezte ki a remélt külföldi gazdasági segítség elmaradása miatt, már ekkor rendkívül elutasítóan és élesen fogalmazott. Megállapította, hogy a nyugati hatalmak által összehívott értekezlet nem európai értekezlet lesz, hanem az amerikai vezetéssel, Anglia és Franciaország segítségével megteremtendő „nyugati blokk" alakuló értekezlete. „Magyarország — írta — nem vehet részt egy olyan értekezleten, amely Európának egy részét játsza ki egy másik része ellen. Magyarország nem foglalhat állást szomszédai ellen. Magyarország nem folytathat és nem akar folytatni szovjetellenes politikát, tehát nem fogadhat el meghívást egy szovjetellenes blokkban való részvételre."

192 A kisgazdapárt — a lezajlott események folytán — súlyos belső válságban élt ezekben a hetekben, igazából nem volt képes az ország legnagyobb pártjától elvárható határozott és egységes állásfoglalásra. Tildy Zoltán köztársasági elnök, akinek nagy befolyása volt a pártban, a kommunisták véleményét osztotta. Dinnyés Lajos miniszterelnök, aki nem sokkal korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország — politikai feltételek nélkül — szívesen elfogadna nyugati kölcsönt, a kommunisták nyomására és Tildy rábeszélésére szintén a részvétel ellen foglalt állást. Dobi István pártelnök láthatóan bizonytalankodott, véleményét befolyásolta, hogy a közvélemény a Marshall-segély elfogadását várta. A párt gazdasági szakértői, sőt értelmiségi baloldala is — amelyet a kommunisták politikai módszerei és a piacgazdaság felszámolása irányába tett lépései kezdtek aggasztani — szintén amellett voltak, hogy Magyarország kapcsolódjon be az amerikai segélyprogramba. A párt képviselőcsoportja, amelyben a polgári jobboldalhoz és a paraszti centrumhoz tartozók voltak többségben, és egyre inkább szembekerült a baloldali Politikai Bizottsággal, június 4-e és 8-a között olyan határozatot hozott, hogy Magyarország képviseltesse magát Párizsban és küldje el megbízottját. A kisgazdapárti határozat azonban nem 191 Átadták a brit és francia kormány hivatalos meghívását a párizsi értekezletre Magyarországnak. Népszava, 1947. július 6. 192 A párizsi értekezlet kudarca után. Szabad Nép. 1947. július 5.