Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [13.] 193.1947. július 28.
sen tisztázva, így nem lehet belemenni. Az egész magyar gazdasági életet felfordítja és valorizációs precedenst teremt. Mindjárt közvetlenül érinti pl. a MAORT-ot. Generális rendelkezésre vár az egész kérdés. A petróleum-finomítók pl. sokkal többel tartoznak az államnak, mint amennyivel mi tartozunk nekik. A nyersolajat a MOLAJ a MAORT-tól kapta, tehát ha a MOLAJ követelését valorizáljuk a kincstárral szemben, akkor a MOLAJ követelését a MAORT felé is valorizálni kell. 20 Az volt a legnagyobb hiba, hogy a valorizáció alapjául elfogadtuk azokat az árakat, amiket 1946 augusztusában állapítottak meg. Nemcsak, hogy valorizálunk, hanem rosszul valorizálunk. Vásárhelyi István államtitkár: A valorizáció elvi kérdését már Budapesten a tárgyalások 21 során letárgyalták s akkor elvben belementünk a valorizációba, erre a kérdésre most alig lehet visszatérni. Rákosi Mátyás államminiszter: A tervezet ilyen formában nem fogadható el, mert rendkívül terhes. A magyar állam követeléseit is valorizálni kell. [Ries] Igazságügyminiszter: Egy bizottság értékeli a kölcsönös tartozásokat s a szovjet vállalatok valorizációs igényeibe beszámítja az azokkal szembenálló valorizációs igényeinket. Ez a bizottság állapítja meg, hogy milyen összegről van szó s a transzferálásról akkor fogunk megállapodni, ha az összegszerűség megállapítása már megtörtént. Vásárhelyi István államtitkár: Ha erről kezdünk most újból tárgyalni, akkor visszamegyünk egy olyan pontra, ami már le van tárgyalva. Ezt nem lehet képviselni a Szovjetunióval szemben, akkor, amikor Nyárádi pénzügyminiszter visszajött a különböző minisztertanácsokról, közölte a szovjet féllel, hogy ezekben a kérdésekben a minisztertanács elvben egyetért, csak a fizetési módozatok megállapítása tekintetében nem volt egyetértés. 22 Az elvi kérdést, bármily sajnálatos, szerinte már nem lehet felvetni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Mielőtt azonban a kormány döntene afelett, hogy a kifizetés mikor veszi kezdetét, állapítsák meg a kölcsönös tartozásokat. Az összegszerűségtől is függ, hogy mennyi idő alatt fizethetünk. Rákosi Mátyás államminiszter: A tartozások összegszerűségének megállapítása előtt nem lehet fizetni. Vásárhelyi István államtitkár: A MOLAJ-nak járó tartozás levonása után a szovjet fél szerint a tartozások maximális összege 25 millió forint lenne. 20 A MOLAJ-ról lásd a [6.] 186. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját és jegyzetét; a MAORT a Standart Oil Company of New-Yersey által 1938-ban 25 millió pengő alaptőkével alapított vállalat. 1942-ben a magyar kincstár a társaságnak az ország területén található minden vagyonát saját használatába vette. 1945-ben átmenetileg szovjet kezelésbe került, majd a magyar állam visszaszolgáltatta az amerikai félnek az őt illető vagyont. 1949-ben államosították. 21 Az utalás a szovjet-magyar pénzügyi és fizetési tárgyalások budapesti fordulójára vonatkozik. Lásd a 4. sz. jegyzőkönyv 61. sz. jegyzetét. 22 Lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 53., a [6.] 186. sz. jegyzőkönyv 1. és a [8.] 188. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját.
