Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [13.] 193.1947. július 28.
[Ries] Igazságügyminiszter: Az eredeti jegyzőkönyvben volt még egy kikötés. Ez arra irányult, hogy a magyar kormány által életbeléptetendő osztalékkorlátozások ne terjedjenek ki a szovjet félre. 15 Hivatkoztunk a békeszerződés 33. §-ára, 16 melynek értelmében — ha ezt a Szovjetuniónak megadnék — a szövetséges hatalmak mindegyike követelhetné ezt. Erre léptek fel azzal a kívánsággal, hogy külön levélben állapodjunk meg velük, ellenkező esetben ki lennének téve annak, hogy a magyar kormány megszünteti az osztalékot, vagy egy kicsi összegre korlátozza, tehát a szovjet fél, amely jóvátétel fejében kapta a potsdami vállalatokat, 17 ily módon nem kapna semmit és teljesen értéktelenné válnának reánézve ezek a vállalatok. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Azt bele lehet venni, hogy mindig a legméltányosabban fogunk eljárni. Vásárhelyi István államtitkár: Az osztalék-transzfer kérdésével kapcsolatban a szovjet fél ragaszkodott ahhoz, hogy a jegyzőkönyvbe vétessék fel olyan 15 Lásd a 13/c. sz. melléklethez tartozó legendát. 16 A békeszerződés (1947. évi XVT1I. tc.) 33. §-a a következőket tartalmazza: „1. Amíg egyes Egyesült Nemzetek és Magyarország között kereskedelmi szerződések vagy egyezmények nem köttetnek, a jelen Szerződés életbelépését követő 18 hónapon át a magyar kormány a következő elbánást biztosítja az Egyesült Nemzetek mindegyikének, amely Magyarországnak hasonló kérdésekben a viszonosság alapján ténylegesen hasonló elbánást biztosít: a) Minden behozatali és kiviteli vámnál és illetéknél, a behozott árucikkek belső megadóztatásánál és mindennemű idetartozó szabályozásnál az Egyesült Nemzeteket feltétel nélkül megilleti a legtöbb kedvezményben részesített nemzetnek kijáró elbánás. b) Egyéb vonatkozásokban Magyarország nem tehet önkényes megkülönböztetést az Egyesült Nemzetek valamelyikének területéről származó vagy odairányított árucikkek hátrányára, a többi Egyesült Nemzetek bármelyikének vagy bármely más külföldi országnak területéről származó vagy odairányított hasonló árucikkekkel összehasonlítva. c) Az Egyesült Nemzetek állampolgárai számára, ideértve a jogi személyeket is, a saját állampolgároknak és a legtöbb kedvezményben részesített nemzet állampolgárainak kijáró elbánás biztosítandó minden Magyarországon belül űzhető kereskedelmi, ipari, hajózási vagy bármely más üzleti tevékenység tekintetében. Ezek a rendelkezések nem nyernek alkalmazást a kereskedelmi repülésre. d) Magyarország nem engedélyezhet egy országnak sem akár kizárólagos, akár megkülönböztető jogokat kereskedelmi repülőgépeknek a nemzetközi forgalomban való működése tekintetében; minden Egyesült Nemzetnek egyenlő lehetőséget nyújt arra, hogy magyar területen nemzetközi kereskedelmi repülési jogokat szerezzen, ideértve az üzemanyagfelvétel és a javítás céljából szükséges leszállás jogát, továbbá kereskedelmi repülőgépeknek a nemzetközi forgalomban való működése tekintetében minden Egyesült Nemzetnek a viszonos és megkülönböztetés nélküli elbánás alapján engedélyezni fogja a jogot arra, hogy magyar területen leszállás nélkül átrepüljön. Ezek a rendelkezések nem érintik Magyarországnak nemzeti védelmére vonatkozó érdekeit. 2. Magyarország fenti kötelezettségvállalásai úgy értelmezendők, hogy megengednek olyan kivételeket, amilyeneket Magyarország által a háború előtt kötött kereskedelmi szerződések szokásszerűen tartalmaztak; az egyes Egyesült Nemzetek részéről biztosított viszonosságra vonatkozó rendelkezések pedig úgy értelmezendők, hogy megengednek olyan kivételeket, amilyeneket az illető Hatalom által kötött kereskedelmi szerződések szokásszerűen tartalmaztak." 17 Lásd a bevezető tanulmányt és 200. sz. jegyzetét.
