Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [12.] 192.1947. július 24.

Rákosi Mátyás államminiszter: Be kell egyszer már fejezni a hivatalos kéjutakat. Javasolja elutasítani, mert nem szükséges. Minisztertanács az előterjesztést elutasította. 65. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az állami mezőgazdasági ingatlanok egységesítése tárgyában. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: Nagyon súlyos aggályai vannak, kéri a szeszegyedáruság és dohányjövedék kivételét a rendeletből. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: A kivételezéseknél konkrét esetekben hármas bizottság dönt. [Ries] Igazságügyminiszter: A büntető szankciók végrehajtására nézve tett észrevételeket. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Ezeket figyelembe veszi. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

59 a Sarló Könyvkiadó lektora, majd a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium szövetkezeti nevelésügyi szakosztályának tanácsosa, egy ideig a Szövetkezés c. lap felelős szerkesztője. 1949 júliusában a minisztériumból elbocsátották. Ez után fizikai munkából élt. Több dokumentumértékű regényt, visszaemlékezést írt. 59 Előzményét illetően lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 87. és a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját. A Földművelésügyi Minisztérium 190 581/1947. XIII. 1. sz. előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan mezőgazdasági közfeladatok (növénynemesítés, nemesített vetőmagvak szaporítása, lótenyésztés, minőségi állattenyésztés stb.), amelyeket magánkézben, a magánbirtokok területi adottságai, az említett feladatok költséges volta miatt vagy egyéb okokból megvalósítani egyáltalán nem vagy csak részben lehet. Rámutatott arra, hogy termelési és üzemgazdasági adatokon nyugvó számítások szerint az állam gazdasági feladatainak megvalósítására, tehát állami gazdaságok céljaira 400 000 kat. hold terület lett volna szükséges, amivel szemben az adott időpontban mindössze 70 000 hold állt rendelkezésre. Megemlítette, hogy a szomszédos államok mind lényegesen nagyobb területet biztosítottak ilyen célra. „A rendelet kiadása és annak végrehajtása után — hangsúlyozta az előterjesztés — az erre a célra szolgáló terület lényegesen megnagyobbodik és hatványozottan lehet eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek a mezőgazdasági kultúra felemelését és az ország újjáépítését szolgálják. Utalt arra, hogy a Gazdasági Főtanács az 1947. március 11-én hozott 2120/1947. sz. határozatával már kimondta az állami mezőgazdasági ingatlanok egységes kezelésének szükségességét. Másrészt bejelentette, hogy az 1947. június 12-i minisztertanácsi ülést követő tárcaközi megbeszéléseken felmerült észrevételeket a rendelettervezetben figyelembe vette. Az előterjesztés mellett megtalálhatók az Igazságügyminisztérium T.2139/1947., T.2655/1947. és T.2754/1947. sz., a földművelésügyi miniszterhez intézett leveleinek másolatai, amelyekben a rabgazdaságok céljait szolgáló ingatlanok kivételét kérte az egységes kezelésbevétel alól. Megtalálható az előterjesztés mellett továbbá a Honvédelmi Minisztérium által a földművelésügyi miniszterhez intézett 15 591. eln. kjogi. 1947. sz. levél másolata, amelyben a katonai gyakorlóterek kivételét kérte a rendelet hatálya alól. Az előterjesztés mellékletét képezi a rendelet tervezete. Lásd a 9180/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. július 27. E rendelet hívta életre az .Állami Mezőgazdasági Birtokok" üzemét a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt.