Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [12.] 192.1947. július 24.
Rákosi Mátyás államminiszter: Nem 10%, csak 6% volt megállapítva a visszavételre. Ezen az alapon újra lehetne kezdeni a revíziót az összes minisztériumnál. Egyes kivételes helyeken még plusz 2%-ot engedélyeztek s így jött ki 8%, viszont 10%-ról szó sem volt. Dr. Bojta Ernő Béla: A B-lista revízió során visszaveendő alkalmazottak se kapjanak visszamenőlegesen illetményt, csak a szolgálatbaállítás napjától javasolja megállapítani. [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter: A visszavételi határozat napjától kell az illetményeket folyósítani. Rákosi Mátyás államminiszter: Ez helyes és egy ilyen irányú kormányrendelet szövegezésére javasolja a pénzügyminisztert felhatalmazni. Minisztertanács az előterjesztést elutasította. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, egy olyan kormányrendelet elkészítésére és kiadására, amely a B-listán visszavettek illetményeinek fizetése kezdő idejét a visszavételt követő hó 1. napjától kezdődőleg határozza meg. 52 59. Rákosi Mátyás államminiszter megemlíti, hogy a mai Kis Újságban az adócsökkentési javaslatokat mint a kisgazdapárt javaslatát emlegetik. 53 Eddig nem akarta hangoztatni, de ezek után ő is kénytelen lesz kihozni a Szabad Népben, hogy bizony ezeket a rendelkezéseket a kommunista párt kezdeményezte. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 52 A 13 000/1947. Korm. sz. rendelet (MKRT 1947. november 8.) az elbocsátások felülvizsgálatáról szóló 9050/1946. ME sz. rendeletet (MK 1946. augusztus 6.) azzal egészítette ki, hogy az e rendelet alapján visszavett alkalmazottak részére csupán a visszavételt követő hónap 1. napjától, illetőleg, ha a visszavételt követően szolgálattételre korábban jelentkezett, a szolgálattételre jelentkezés napjától kezdve jár illetmény. 53 A Kis Újság 1947. július 23-i számában megjelent „Budapest hároméves terve a pénzügyi szakbizottság előtt. A Kisgazdapárt szónoka a kisipar támogatását és az adózók megerősítését követelte." című beszámolójára vonatkozhatott az utalás. A bizottság ülésén Gyömrei Sándor dr. — olvasható a tudósításban — „arra mutatott rá, hogy a főváros és az állam munkaprogramja között szükséges valami fogalmi megkülönböztetést felállítani. Az állam mozgási lehetősége sokkal nagyobb, mert nemcsak adópolitikát folytat, hanem a hitelélet befolyásolásával a megtakarításokat irányítani tudja. Ezzel szemben a főváros a beruházható értékeket csupán azzal növelheti, hogy a nem-produktív kiadásokkal takarékoskodik és a magángazdálkodás adófizető képességét növeli. A főváros munkatervének forrásai kizárólag csak adófillérekből és az üzemek feleslegeiből adódnak. Tehát a hároméves terv finanszírozói az adózók. Éppen ezért az adófizetőket nem szabad gyengíteni és kerülni kell minden olyan intézkedést, mely az adófizető képességet csorbítja." Hangsúlyozta ezzel összefüggésben a külföldi kölcsönök igénybevételének szükségességét. Kívánatosnak tartotta, hogy a főváros állítson be 200 millió forint külföldi kölcsönt a hároméves terv céljára.
