Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [11.] 191.1947. július 17.
ges volna és fokozott értékcsökkenésre vezetne, méltányos feltételek mellett hasznosíthassam. 2. A szerződések megkötése után visszamaradó s kincstári tulajdont képező berendezési tárgyak tekintetében a más tárcák által esetleg támasztott igények bejelentése után azok mikénti hasznosításáról belátásom szerint határozhassak. 3. A magánosoktól igénybe vett azokat a berendezési tárgyakat, melyeknek tulajdonosa ismeretlen helyen tartózkodik, vagy meg nem állapítható, a tulajdonos jelentkezéséig vagy a törvényes elévülési idő leteltéig, a kincstári tulajdont képező ingókkal azonos feltételek mellett bérbeadás útján hasznosíthassam. 4. A magánosoktól igénybe vett berendezési tárgyaknak a tulajdonosok részére történő visszaadása során támadó kárigények tekintetében (megsemmisülés, eltűnés, megrongálódás stb.) a 4650/1946. ME számú rendelet 2. íjában foglalt rendelkezések 86 végrehajtásáról rendeletileg intézkedhessem és szükség esetén a kárigényeket kedvező egyezséggel rendezhessem. A fegyverszüneti egyezmény 11. pontja értelmében a SZEB intézményeinek és az egyes delegációk ellátásának terhe a magyar államra hárult. A magyar állaim ennek a kötelezettségének úgy tett eleget, hogy magánosoktól vásárolt, vagy vett igénybe berendezési tárgyakat és ezeket a SZEB és delegációi rendelkezésére bocsátotta. Ezek közül az ingóságok közül a kincstár tulajdonát képező berendezési tárgyak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság katonai küldöttségeinek és politikai delegációinak távozása után a kincstár rendelkezése alá kerülnek vissza, ennélfogva értékesítésük, vagy hasznosításuk tekintetében intézkedni kell. A Jóvátételi Hivatal a szóban levő berendezési tárgyakat a számviteli szabályoknak megfelelően fokozatosan rendelkezésemre bocsátja, ennélfogva ezeket az ingóságokat abban az esetben, ha értékesítésük nem feltétlenül szükséges, elsősorban bérbeadás útján használatba adni, másodsorban az egyes hatóságok és hivatalok, illetőleg jóléti intézmények felszerelésére kívánom fordítani és csak, ha ezek a hasznosítási módok nem vezetnek célra, szándékozom azokat árverésen eladni. A használatra való bérbeadásnál természetesen azok, a külképviseletek szolgálatában álló személyek jönnek elsősorban figyelembe, akik a lakásberendezési és felszerelési tárgyakat eddig is használták, de természetesen nem zárkóznék el az elől a szándék elől sem, hogy az üyen személyek az ingóságokat saját tulajdonul megvásárolhassák. A szerződések megkötésénél tehát azt a m A 4650/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. május 1.) arról intézkedett, hogy a fegyverszüneti egyezményben vállalt egyes kötelezettségek végrehajtása során keletkezett kártérítési igényeket bírói úton nem lehet érvényesíteni, az ilyen megkereséseket a bíróságnak vissza kell utasítania. A rendelet 2. §-a viszont kimondta, hogy az ilyen igénybevétellel kapcsolatban követelhető kártalanítás végleges rendezéséig a kincstár az igénybevételt szenvedő részére, az igénybevett dolgok (vállalat, üzlet, üzem, ingóság stb.) értékének, valamint a kincstár által használhatóvá tételük érdekében teljesített kiadások összegének figyelembevételével havi részletekben méltányos összeget folyósít.
