Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány politikai és közjogi helye

szeresen ülésezett; a politikai döntések tényleges előkészítését pedig— mint már utaltunk rá — a pártközi értekezlet vonta magához. A politikai bizottság léte így jórészt okafogyottá vált. Formális jogot adott a politikai bizottságnak a létrehozásáról intézkedő törvény azon rendelkezése is, amely hatáskörébe utalta a Nemzetgyűlésnek azt a jogát, hogy a miniszterelnök személyére nézve javaslatot tegyen a köztársasági elnöknek, mivel érdemben e tekintetben is más fórumok döntöttek. A politikai bizottság így, a kommunista párt és szövetségesei, illetve a kisgazdapárt kötélhúzása folytán egyre szerényebb szerepkörbe szorult.

164 Erre a nem túl nagy szerepkörre is — biztos, ami biztos — rátelepedett a kormány: a 36 tagúra duzzasztott tagságú testületben 7 miniszter és egy államtitkár foglalt helyet.

165 Minthogy a parlamenti többségi elv folytán kisgazdapárti köztársasági elnök volt, a pártok közötti harc logikájából következően a kommunista párt és szövetségesei a viszonylag gyenge elnöki hatalomban voltak érdekelve. Ezt lényegében érvényesíteni is tudták. Éppen a kormány jogállását illetően azonban — bár szinte csak deklaratív jelentősége volt a kérdésnek — nem tudta keresztülvinni akaratát. A törvényjavaslatban eredetileg szereplő szöveg: „A törvényhozó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja" helyett — el akarván kerülni, hogy a kormány működését ilyen szoros kapcsolatba hozzák a köztársasági elnökkel — a következő szövegezést javasolta: ,,A végrehajtó hatalmat a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja", mondván hogy az eredeti szöveg szerint úgy lehet érteni a dolgot, hogy az elnök kormányoz és nem a kormány. Végül azonban az eredeti szöveggel fogadták el a törvény megfelelő szakaszát.

166 Az azonban teljesen egyértelmű volt, hogy a kormány a Nemzetgyűlés felé viselte a végrehajtóhatalom gyakorlásával járó felelősséget. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a kormány a kinevezésétől számított nyolc napon belül tartozott a Nemzetgyűlés ülésében bemutatkozni és hogy a miniszterek 164 A Nemzetgyűlés politikai bizottsága egyre inkább csak az ellenállási mozgalomban szerzett érdemeknek a földreform végrehajtása — a 300 hold területnek az arra érdemesek részére történő mentesítése — szempontjából való elbírálására irányult. Ezt a hatáskört a 600/1945. ME sz. rendelet, (MK 1945. március 18.), illetve az ezt törvénybe iktató 1945. évi VI. tc. 15. §-a ruházta a politikai bizottságra. 165 A kisgazdapárt részéről — a vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor — felhívták a figyelmet az abból adódó összeférhetetlenségre, hogy a politikai bizottságban, amely időnként átveszi a parlament jogkörét, tagsággal bírnak a végrehajtó hatalom képviselői. Révai József ezt az észrevételt furcsa érveléssel hárította el, mondván hogy a miniszterek nem ebben a minőségükben, hanem képviselőkként kaptak helyet a politikai bizottságban, illetve hogy a politikai bizottság legfontosabb feladata nem is az ellenőrzés, hanem a politikai döntések előkészítése, „tehát jobban fog funkcionálni, ha azok a miniszterek, akik egyben pártvezérek, jelen lesznek." (MOLXVIII-l-b. A Nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottságának 1945. december 5-ei ülésének jegyzőkönyve.) 166 i. k. 344-345. hasáb - 1946. január 31., illetve az 1946. évi I. tc. 13. § (1) bekezdés.