Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [7.] 187.1947. július 3.
három tagú intézőbizottságot létesít. Az intézőbizottság tagjait a tervezet szerint a kormány nevezi ki és menti fel. Figyelemmel arra, hogy a pénzintézeti szervezet és a hitelpolitikának legfőbb irányítása a pénzügyi tárca feladata, véleményem szerint a három tagú intézőbizottság elnökének hivatalból a pénzügyminiszternek kellene lennie s ennek a törvény szövegéből is világosan kifejezésre kellene jutnia. Kötelességszerűen be kell jelentenem a t. Gazdasági Főtanácsnak, hogy az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya a javaslat 7. §-ával kapcsolatban kifogásolja azt, hogy az államosítás alá kerülő pénzintézethez ideiglenes vezetőt, illetőleg ideiglenes vezetőséget lehessen kirendelni. Az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya ugyanis azon az állásponton van, hogy a pénzintézetek államosítása az általuk kibocsátott részvények állami tulajdonba vételével történt s ennélfogva az államhatalomnak mint részvényesnek áll jogában csupán fellépni. A törvényjavaslat szövege ezzel ellentétben akkor, amikor ideiglenes vezető, illetőleg ideiglenes vezetőség kirendelés[ér]e ad lehetőséget, lényegében olyan rendelkezést tartalmaz, amely akkor volna helyénvaló, ha a pénzintézetek teljes egészükben kerülnének államosításra, mint pl. az a francia bank-államosítás esetében történt. Utalt ezzel kapcsolatban az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya arra, hogy a törvényjavaslat jelenlegi szövege értelmében olyan vállalathoz is lehetne ideiglenes vezetőt, illetőleg vezetőséget kirendelni, amelynél a részvényeknek csupán kisebbsége kerül az állam tulajdonába, amely esetben az a tény, hogy az ideiglenes vezető kirendelését a pénzügyminiszter előterjesztésére mellőzni lehet, a külföldi részvénytulajdonos szempontjából nem nyújt elég biztosítékot. A magam részéről a 8. §-al kapcsolatban kell a t. Főtanács figyelmét felhívnom arra, hogy a 8. § (2) bekezdésének gyakorlati célját nem látom, 79 emellett ez a rendelkezés alkalmas arra, hogy annak a rendelkezésnek, mely szerint a kártalanításról későbbi külön törvény gondoskodik, az optikáját meglehetősen elrontsa. Utalnom kell itt még egyszer arra, hogy aligha hiszem hogy a kártalanítási segélyre indokolt jogosultsággal bíró személyek köre széles legyen, amihez hozzá kell fűznöm még azt is, hogy az egész rendelkezés a szomorú emlékű hadikölcsönsegélyezési akcióra emlékeztet. 80 79 A törvényjavaslat 8. § (1) bekezdése mondta ki, hogy az állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik s hogy a kártalanításról külön törvény fog rendelkezni. A (2) bekezdés a következőket tartalmazza: „Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a részvény volt tulajdonosának vagy eltartásra jogosult családtagjának megélhetése van veszélyeztetve, az 5. szakaszban említett intézőbizottság a kártalanítási összegre előleg folyósítását engedélyezheti. Az eljárásra vonatkozó szabályokat a Magyar Köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg." 80 Az utalás az első világháború idején kibocsátott nyolc hadikölcsönre vonatkozik. Ezek kamatai, valorizációja, visszafizetése óriási terhet jelentett az államnak. A békeszerződések a
