Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A miniszterek
munista párt kivont kardjának. A közlekedés újjászervezése terén elért kétségkívüli eredményei alapján kivívott tekintélyével, de még inkább kellemetlen tárgyalási stílusával vitapartnereit gyorsan elhallgatásra kényszerítette. Rajk László" belügyminiszter szintén a kommunista párt kemény vonalát képviselte. A tárcája körébe tartozó kérdésekben (választások előkészítése, német lakosság kitelepítése) a pártja szempontjainak következetes képviseletén túl nem nagyon folyt bele az egyéb napirendi pontok tárgyalásába. Hasonló módon elsősorban a tárcája körébe vágó szakmai kérdésekkel szerepelt a kormányban Molnár Erik 100 népjóléti miniszter is. Minthogy 1944 decemberétől ugyanannak a tárcának az élén egyfolytában tagja volt mindegyik kormánynak, számára nyüt leginkább alkalom arra, hogy következetes építkező munkát végezzen a gondjaira bízott egészségügy és szociálpolitika területén. A tárcák pártok szerinti elosztásának aránya az 1945-ös választási eredményeknek megfelelően alakult. Gondosan őrködtek ennek fenntartásán. Ez fontosabbnak bizonyult a szakmai szempontoknál is. A pártok az egyes tárcákat valósággal hitbizományukként kezelték. Ez fejeződött ki abban is, hogy ha egy miniszter hosszabb időre távol volt, a helyettesének kijelölése nem szakmai, hanem a pártszempont szerint történt: szociáldemokrata minisztert csak szociáldemokrata, kisgazdapártit csak kisgazdapárti miniszter helyettesíthetett. 101 A pártok szerinti megoszlásnak — tehát annak, hogy az egyes miniszterek meny99 Rajk László (1909-1949) 1930-ban egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. Letartóztatták, majd 1933-tól építőmunkásként dolgozott. 1937-1938-ban részt vett a spanyol polgárháborúban. Franciaországi és németországi internáló, illetve munkatáborban töltött évek után részt vett a magyarországi ellenállási mozgalomban, 1944 decemberében ismét letartóztatták. Németországba hurcolták. 1945 májusában tért haza. Részt vett a kommunista part, majd a Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeiben. 1945. június 2-án az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották, majd a továbbiakban is tagja volt a törvényhozó testületnek. 1946. március 20-ától 1948. augusztus 5-éig belügyminiszter, majd 1949. június 11-éig külügyminiszter. 1949. május 30-án letartóztatták, majd koholt vádak alapján elítélték és kivégezték. 1955-ben rehabilitálták. 100 Molnár Erik (1894-1966) jogi végzettséggel rendelkezett. 1924-től 1944-ig ügyvéd. 1944 novemberében Kecskemét helyettes polgármestere. Beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, a későbbiekben is ismételten tagja lett a törvényhozó testületnek. 1944. december 22-étől 1947. november 24-éig népjóléti miniszter, majd 1948. augusztus 5-éig külügyminiszter, 1948. január 26-áig egyben tájékoztatásügyi miniszter. 1948. szeptember 10-étől 1949. szeptember 26áig moszkvai, 1948. október 13-ától egyben helsinki nagykövet. 1950. július 17-étől 1952. november 14-éig, majd 1954. október 30-ától 1956. október 31-éig igazságügyminiszter, közben 1952. november 14-étől 1953. július 6-áig ismét külügyminiszter. 1953. július 24-étől 1954. október 30-áig a legfelsőbb bíróság elnöke. 1949 szeptemberétől egyetemi tanár, 1957-től 1966-ig a MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, akadémikus. 101 Lásd az [1.] 181. sz. jegyzőkönyv 2., a [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 87., a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 34. napirendi pontját, továbbá a MOL XLX-A-l-j 1947-III-1710 (6553) sz. ügyiratot. A tartós helyettesítésekről egyébként a kormány előterjesztése alapján a köztársasági elnök határozott. A határozat megjelent a Hivatalos Lapban. Lásd MKHL 1947. június 3-ai, június 7-ei, június 22-ei számát.
