Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [6.] 186. 1947. június 27.

{Nyárádi] Pénzügyminiszter: A mi eredeti elgondolásainkhoz ragaszkodjunk, hogy a stabilizáció előtt keletkezett tartozásoknak fizetése a valorizációs rendelet alapján, azon felül pedig kamatmentes kölcsön formájában és havi 5 milliós részletekben fizetünk a megszállás után. A stabilizáció utáni tartozásainkat augusztus-szeptember és október hóban fizetjük. Az árra vonatkozólag megtörtént a megállapodás az infláció alatti szállításokra azok az árak irányadók, amelyek a stabilizációkor voltak érvényben. Nyilvánvaló, hogy a munkabéreknél szintén az 1946. augusztusi munkabérek veendők figyelembe. Rákosi Mátyás államminiszter: Ez azonban a bizottságra tartozik, amely egy hónap múlva össze fog ülni. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Azonban helyes az elveket lerögzíteni. Rákosi Mátyás államminiszter: Ezzel másképp néz ki a dolog. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Javasolja, hogy ez 5 milliós részletekben kerüljön folyósításra, a megszállás utáni 1 hónappal kezdődően. Ha pedig a valorizációs törvény nem lép életbe, mint ahogy nem fog életbe lépni ebben az évben, akkor a szovjet vállalatokat illető követelés a magyar államra száll. Minisztertanács a 4. számú jegyzőkönyvtervezetet a felvetett módosításokkal elfogadta. [6.] 5. [Nyárádi] Pénzügyminiszter bemutatja az 5/A. számú jegyzőkönyvtervezetet.

27 A maga részéről különleges aggályt ez ellen nem lát, úgyhogy a maga részéről kész volt ezt változatlan formában a minisztertanács elé terjeszteni. Az iparügyi miniszter hozzá intézett átiratában különböző aggályokat lát fennforogni és egy rövid jegyzőkönyvtervezetet csatolt, amely még kevesebbet mond, úgyhogy nem gondolná, hogy a célt az eredeti jegyzőkönyvtervezet nem érné el.

28 [Bán] Iparügyi miniszter: A vállalatoknak az ügyvitelét mindig úgy képzelték el, hogy azok magánjogi alapon állnak. Egy ilyen bizottság bekapcsolása azt is jelentené, hogy a bizottság a felmerülő kérdésekkel foglalkozna és ez esetben kapnánk egy ilyen két nemzet közötti bizottságot, amely államközi alapon intézne mindent. A bauxit-szerződésben

29 lerögzítettük azt, hogy a vitás kérdéseket a szerződés alapján kell eldönteni. Ilyen megoldási módok vannak rögzítve több helyen a vegyes vállalatokkal kapcsolatban. A legjobb módja 27 Lásd a 6/j. sz. mellékletet. A jegyzőkönyv aláírására vonatkozó felhatalmazást illetően lásd a [8.] 188. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 28 A pénzügyminiszter által készített jegyzőkönyvtervezetet illetően lásd a 6/k. sz. mellékletet. 29 Az 1945. augusztus 27-én létrejött szovjet-magyar gazdasági együttműködési megállapodás alapján 1946. április 8-án kötött szovjet-magyar bauxit megállapodásra, illetve a MagyarSzovjet Bauxit-Alumínium Részvénytársaság létesítésére vonatkozik az utalás. Az utóbbi alapszabályáról lásd a 9020/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. augusztus 6.