Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [6.] 186. 1947. június 27.
[Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ok általános érvényű jegyzőkönyvtervezeteket akarnak, mert egyébként az egész megegyezés illuzórikussá válik. Rákosi Mátyás államminiszter: Az oroszoknak részben igazuk van. Az egyik fele mindig agyoncsapja a másikat. Ennek dacára ki kell tartani mellette, különben a devizagazdálkodásunk válik bizonytalanná. Ezekben hivatkozni kell rá, hogy első évében vagyunk a stabilizációnak és hogy a körülöttünk lévő országok devizaviszonyai bizonytalanok és átmenetileg kérjük ezt. Generálisan nem lehet belemenni. Jeszenszky [Ferenc MNB] vezérigazgató: A szovjet-magyar vállalatokkal kapcsolatban volt már egy ilyen devizagazdálkodási szabály 13 esetleg azt is ide lehetne vonatkoztatni. Rákosi Mátyás államminiszter: Elfogadjuk - néhány fenntartás, ami gondot ad nekünk. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ha ebben a kérdésben nem tudnak további engedményt elérni, mert alapjában véve túlságosan nem veszedelmes, elfogadhatja-e így? Ezen ne múljon a tárgyalások sikere. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: A Magyar Külforgalminak pl. monopóliuma van gyarmatárú behozatalára. Ez kizáró minden vállalattal szemben. A szerződés 1. §-ának megfelelően ezt meg kell szüntetni és meg kell adni ugyanezeket a jogokat a szovjet-magyar vállalatoknak. 14 Ezt pedig azért csinálták, hogy 100%-os adóbevétel legyen. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: El tudja oszlatni ezeket az aggályokat. Ez ki van küszöbölve azzal, hogy ,,a Magyarországon fennálló gyakorlatnak megfelelően". Ne változtassuk meg az első bekezdést, mert ez nekünk teljes garanciátjelent. Jeszenszky [Ferenc MNB] vezérigazgató: A b) ponttal 15 kapcsolatos megegyezéshez hozzáfűzi, hogy még végső esetben sem szabad ezt így felvenni. Nem tehetjük meg, hogy a szovjet vállalat nyersanyagot hoz be, mi ezért devizákat áldozunk fel és nincs devizatermés belőle. 13 Az e tárgyban 1947 áprilisában készült jegyzőkönyvtervezet tartalmazta azt a szovjet igényt, hogy a Magyar Nemzeti Bank mindenkori devizakészletének behozatali célokra történő kiutalásoknál a magyarországi szovjet és vegyes vállalatok ugyanolyan helyzetbe hozandók, mint a hasonló iparágban működő, legkedvezőbb helyzetben lévő magyar vállalat, feltéve ha ugyanazokat a feltételeket teljesítik, mint amelyeket a magyar hatóságok a magyar vállalattal szemben megszabtak. A magyar delegáció már akkor kérte, hogy a szovjet hatóságok legyenek figyelemmel arra, hogy a magyar kincstár hónapról-hónapra különféle igen jelentős összegű fizetéseket teljesít forintban a Szovjetunió részére s kérte, hogy szovjet részről a korábbiakban tapasztalt méltányos szellemű gyakorlatot folytassák. (MOL XLX-J-l-j SZU. TÜK. 28. d. IV-526-5. 255. p.) 14 A 100%-osan állami tulajdonban lévő vállalatként alakult Magyar Külforgalmi Rt. majd 1948 augusztusától Nemzeti Vállalat (Budapest, V, Deák Ferenc u. 5.) létrehozása a külkereskedelem központosítását szolgálta. Később ebből váltak ki a különböző „impex" vállalatok. 15 A szóban lévő feljegyzésekben nem szerepel ,,b)" pont. Feltehetőleg a saját példányában jelölte ezzel Jeszenszky az általa szóvátett kérdéskört.
