Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [6.] 186. 1947. június 27.

mialatt itthon igen komoly gazdasági rendszabályokat hoznak, ezeknek elintézésébe nem tud beleszólni. Kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány nevében határozott kérelmet intézzen a szovjet félhez, járuljon hozzá a Budapesten való tárgyaláshoz, mert ez a példa is mutatja, hogy 10 napja ül itt Budapesten és ezalatt teljesen átdolgozták a minisztériumok azt, amit ott kidolgoztak, így ha visszamegy, majdnem elölről kell mindent kezdeni. Kéri a hozzájárulást ahhoz, hogy a tárgyalásokat Budapesten folytathassák. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: Nyomatékosan megfontolás tárgyává kéri tenni, mert mindig új és új nem várt anyagot kapunk a tárgyaló partnertől, amire itt kialakult adminisztrációja van a szovjet kormányzatnak, amivel mi Moszkvában nem tudunk rendelkezni. Nem hinné, hogy ez elől elzárkóznának és a tárgyalások gyors lebonyolításához szükséges volna, hogy itt adatok álljanak rendelkezésre. Rákosi Mátyás államminiszter: Az a gondolat, hogy idehozzák át a tárgyalásokat, az helyes, különben a végtelenségig fog elhúzódni. A részletekre vonatkozóan, amit mi itt javasolunk, az lényegében vak elutasítása mindannak, amit az oroszok kérnek. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: A részletekre csak most kíván rátérni. Természetszerűleg védi azt az álláspontot, amit Moszkvában elfoglalt, viszont ezzel szemben áll az az álláspont, amit itt a minisztériumok képviselnek. [Dinnyés] Miniszterelnök: Kéri, hogy a pénzügyminiszter tárgyalásai érdekében Budapestre helyezzék át a tárgyalások székhelyét, annál is inkább, hogy a kormánynak ne kelljen nélkülöznie a pénzügyminiszter jelenlétét. [2.] [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Rátér az egyes témákra. Az első kérdés a szovjet-magyar társaságoknak és szovjet vállalatoknak nyersanyaggal, fűtőanyaggal, segédanyaggal és külföldi devizákkal való ellátásának biztosítása. A tervezet szövege l/A. alatt mellékelve van.

6 Ez már az ő észrevételei részbeni figyelembevételével készült. A szovjet félnek egy komoly érve volt az első bekezdésnél, hogy a vegyes társaságoknak ezekkel a dolgokkal való eDátásában egyenlő elbánása legyen, mint a legjobban kedvezményezett magyar vállalatok. [sic!l Lényeges magyar kikötés volt, hogy beveszik „azonos feltételek fennforgása esetén" kitételt. Ezen volt egy hosszú vita az „egyenlő feltételek fennforgása esetén" szó bevételéhez a szovjet partner nem járult hozzá. Tett azonban egy engedményt, amely az l/A. 1. bekezdésének utolsó mondatában szerepel, hogy azokat a kedvezményeket kapják, melyeket „a legjobban kedvezményezett magyar állami, szövetkezeti, városi, vagy magánvállalatokkal szemben megszabtak, illetve megszabni fognak". Ez szinte teljesen egyenértékű a másik 6 Lásd a 6/b. sz. mellékletet. Az l/A. jelű jegyzőkönyv aláírására vonatkozó felhatalmazást illetően lásd a [8.] 188. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját.