Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A miniszterek
valamint pártközi egyeztetésében. E tárgyalások során tanúsított rugalmassága következtében vált elfogadhatóvá a koalíciós partnerek számára. Feltehetőleg ennek is betudhatóan tarthatta meg a földművelésügyi tárcát a márciusi kormányátalakítás után, majd az új kormányban is. Rövidesen azonban — látszólag szakmai alapon: a mezőgazdaság érdekeit következetesen védelmező magatartása miatt — konfliktusai támadtak. 80 A Marshall-tervhez való kapcsolódás kérdésének vitája során képviselt különvéleménye politikai színezetet kapott. 81 A német lakosság kitelepítésével, a közigazgatás demokratizálásával, a választójog reformjával kapcsolatos állásfoglalásai alapján 82 pedig már a kisgazdapárt jobbszárnyához sorolták. Kezdettől a kisgazdapárt jobbszárnyához tartozott Erőss János 83 közellátásügyi miniszter. Már szabolcsi, majd szatmári főispán korában a helyi együttműködés akadályozójának tekintették baloldali partnerei. A kommunista párt ismételten támadta és mindent megtett, hogy megakadályozza a pártja által számára követelt belügyi államtitkárság elfoglalását. Később a munkáspártok tiltakozása ellenére lett közellátásügyi miniszter. Miniszterként — a tárcája körébe vágó érdekek következetes képviseletén kívül — főleg a választójogi törvény módosítása, valamint a németek kitelepítésével kapcsolatos belügyminisztériumi javaslatokkal szemben fogalmazta meg aggályait 84 A Nemzeti Parasztpártot Veres Péter 85 építési és munkaügyi miniszterként képviselte a kormányban. A minisztertanács ülésein — a tárcája körébe tartozó kérdések előadásán túl — viszonylag ritkán szólalt meg. Gyakorlatias 80 Lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 7. és a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 61. napirendi pontját. 81 Lásd a [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 82 Lásd a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 55., a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 20. és a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 1-2. napirendi pontját. 83 Erőss János (1889-1962) jogi végzettséggel rendelkezett, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. Nyíregyházán volt ügyvéd. A Függetlenségi és 48-as Párt, majd a Bajcsy Zsilinszky Endre által vezetett Nemzeti Radikális Párt, végül 1936-tól a Független Kisgazda Párt tagja. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944. október 31-étől Szabolcs vármegye, majd Szatmár vármegye főispánja. 1944. december 21-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd később is, 1948 elejéig tagja a törvényhozó testületnek. 1945 decemberétől 1946 márciusáig országos pártigazgató 1946. február 23-ától 1946. november 20-áig a Jóvátételi Hivatal elnöke. 1946. április 18-án államtitkári címet kapott. 1946. november 20-ától 1947. szeptember 24-éig közellátásügyi miniszter. 1948 februárjától visszavonult a politikai élettől, majd rövidesen külföldre távozott. Az Egyesült Államokban élt. 84 Lásd különösen a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 4. és a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 1-2. napirendi pontját. 85 Veres Péter (1897-1970) földmunkás, író. A húszas évek elejétől a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja. 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt alapító tagja, 1945-től országos elnöke. 1945. április 2-án az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe beválasztott nyolc kiemelkedő közéleti személyiség egyikeként lett képviselő, majd élete végéig tagja volt a törvényhozó testületnek. 1945-ben az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke. 1947. március 14-étől 1947. szeptember 24-éig építési és közmunkaügyi miniszter, majd 1948. szeptember 9-éig honvédelmi miniszter. 1949-től az Alföld-fásítás és egyéb közérdekű erdőtelepítések országos felügyelője. Számos társadalmi szervezet vezető testületében vett részt. 1954-től 1956-ig a Magyar írók Szövetségének elnöke.
