Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.

A hivatkozott rendelet értelmében a zsidók vagyonára vonatkozó 200/1945. ME számú rendelet

89 értelmében hatályukat vesztett rendelkezések hatálya alá tartozott magyar állampolgárok külföldre hurcolt javainak felkutatásáról, biztosításáról, átvételéről és hazahozataláról az 5950/1946. ME számú rendelet 2. §-a alapján szervezett bizottság gondoskodik. E bizottság tagjait a zsidószármazású izraelita vallású személyek közül a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája és a Magyarországi Aut. Orth. Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája jelöli ki.

90 Mivel az elmúlt uralmi rendszer ideje alatt hatályban volt rendelkezések alapján a zár alá vett, majd külföldre hurcolt vagyontárgyak nemcsak az izraelita hitfelekezethez tartozók vagyonából kerültek ki, hanem zsidószármazású keresztény vallású személyek vagyonából is, indokolt volna, hogy az elhurcolt zsidó-vagyonok ügyeinek intézésére a hivatkozott kormányrendelettel szervezett bizottságban a katolikus és protestáns vallású zsidók érdekképviseletei számára is megfelelő hely biztosíttassák. Hazánkban ily érdekképviseleti szervként működik a Magyar Szent Kereszt Egyesület és a Magyar Evangéliumi Egyházak „Jó Pásztor" Misszió Alapítványa.

91 Ezeket a szempontokat az 1946. XXV tc. végrehajtása tárgyában kiadott 3200/1947. ME számú rendelet

92 már figyelembe is vette ama rendelkezésével, 90 A Magyarországi Izraeliták Országos Irodáját az 1868-ban összehívott kongresszuson elfogadott statútum alapján hozták létre. Az Országos Iroda a kongresszusi (neológ) szervezethez csatlakozott hitközségek központi intézményévé vált. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitfelekezetek Irodáját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 102 284/1905. sz. rendelete (MKRT 1906.160-168. pp.) alapján hozták létre — az 1868. évi kongresszushoz nem csatlakozott orthodox zsidó hitközségek képviseletére — az orthodox hitfelekezetek országos képviselőségével és központi bizottságával együtt. 91 Magyar Szent Kereszt Egyesület 1938-ban a katolikus püspöki kar támogatásával, tulajdonképpen a zsidóüldözések elleni szervezetként alakult. A római és a görög katolikus vallásos érzület erősítése mellett a felekezeti béke és általában a béke ügyének támogatását, illetve vallásra, fajra, nemzetiségre való tekintet nélkül minden rászoruló erkölcsi és anyagi védelmét tűzte ki céljául. Ennek megfelelően segítette a munkaszolgálatosokat, pápai menleveleket eszközölt ki zsidók részére, később támogatta a Szlovákiából és máshonnan menekülteket. Az egyesület egyházi fővédnökén és elnökén kívül kiváló értelmiségi személyiségek, egyetemi tanárok vettek részt a vezetésében. A közvélemény a katolikus vallásra áttért zsidó származásúak érdekvédelmi szervezeteként tartotta számon. 1952-ben feloszlatták. (MOL XIX-B-l-h 30. tétel 9157, 313. d.) 1942 októberében a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének lelkész alelnöke, Ravasz László hívta létre a „Jó Pásztor" misszió albizottságot avégből, hogy a zsidó származású református egyháztagoknak lelki és anyagi tekintetben segítségére legyen. A bizottság elnöke Muraközy Gyula, az egyetemes konvent missziói előadója, a Kálvin téri lelkipásztor lett. Ehhez a bizottsághoz csatlakozott az evangélikus, majd más protestáns egyház is. így alakult ki a Magyar Evangéliumi Egyházak „Jó Pásztor" Misszió Alapítványa. A Magyar Szent Kereszt Egyesülethez hasonló tevékenységet fejtett ki. (Református Egyház Zsinati Levéltára, Budapest, 15. f. 5. d. 2. dosszié. Jó Pásztor Zsidó Misszió iratai. Sz.K.5/1945. - Ezúton is köszönöm Kánási Szabolcs, a Református Zsinati Levéltár levéltárosának szíves segítségét. 92 Az 1946. évi XXV tc. a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szólt. A törvény külön alapot létesített az izraelita vallású, vagy zsidó szár-