Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.

{Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy a tárgysoroza­ton 1. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi. 70 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 91. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát Zsák Viktor egy ny. r. tanári kinevezése tárgyában. 71 Minisztertanács Zsák Viktor egy ny. r. tanárrá való kinevezéséhez hozzá­járult. 92. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Rónai András és dr. Teleki Géza egy. ny. r. tanári kinevezése tárgyában. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Teleki Géza személye ellen kifogást emel és kéri hogy tegye újabb megfontolás tárgyává. [Ortutay] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Akkor csak a Rónai András kinevezésére vonatkozó előterjesztését tartja fenn. Egyelőre Teleki Géza kine­vezését leveszi a napirendről. Miniszter tanács az előterjesztéshez hozzájárult. 72 70 A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszám alatt a nevelőképző főiskoláról szóló törvényjavaslat szerepel. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a tör­vényjavaslat tervezete és indoklása, valamint az Igazságügyminisztérium T2419/1947. sz. s a vallás­os közoktatásügyi miniszterhez ez ügyben küldött véleményének a másolata. Az Igazságügyminisz­térium mindenekelőtt a törvényjavaslat következetlenségeit kifogásolta, nevezetesen azt, hogy álta­lános iskolai tanár és éltalános iskolai nevelő kifejezést váltakozva használta, sőt ezen kívül említést tett még gyakorló általános iskolai nevelőkről is, akik kinevezését nem kötötte a főiskola elvégzésé­hez. A „nevelőképző főiskola" elnevezés helyett helyesebbnek találta volna az „általános iskolai tanítóképző főiskola" elnevezést. Kifogásolta továbbá a törvényjavaslatnak azt a megfogalmazását, hogy a „nevelőképző főiskola felállítása és fenntartása az állam feladata", amiből a javaslatnak azt a célját vélte felismerni „hogy a hitfelekezeteknek ne legyen joguk a javaslatban szabályozott főiskolá­kat felállítani vagy meglévő tanintézeteiket ilyenné átalakítani". Rámutatott arra, hogy ez az egyhá­zak iskolafenntartási jogának korlátozását jelentené „amely jogot — mondta — a népoktatási tanintézetek tekintetében az 1868. évi XXXVTn. tc. 8. és 10. §-ában kifejezetten is elismert, oda sorolván a tanítóképző intézeteket is." így, hangsúlyozta, csak e törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésével lehetett volna az államnak ezt a kizárólagos jogát kimondani. Ezeken kívül több stiláris észrevételt tett. Végül leszögezte, hogy „az előadottaknál fogva a velem közölt törvényjavas­lattal annak mostani alakjában nem érthetek egyet." Minden bizonnyal ennek alapján vették le a tervezetet a napirendről. A törvénytervezet indoklását 5/i. sz. mellékletként közöljük. 71 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 83 024/1947/VL a. sz. előterjesztésében Zsák Viktornak a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán megüre­sedett vaskohászati tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezését javasolta Zsák Viktor (1889-?) a Selmecbányái főiskolán szerzett vaskohómérnöki oklevelet. Több hazai és külföldi acélművet szervezett meg és korszerűsített, így dolgozott Ausztriában, Norvégiában, Bulgáriában és Romániában. 1937-től a Magyar Waggon- és Gépgyár győri öntő műveinek üzemvezetője és helyettes igazgatója volt. 72 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 83 021/1947/VI. sz. előterjesztésében utalt arra, hogy a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán két

Next

/
Thumbnails
Contents